Biró Zoltán Blogja: Elhanyagolt Műemlékek Nyomában (5)

1. Küküllővári Bethlen-Haller kastély

Küküllővár, Fehér megye

A kastély története

A francia-reneszánsz sílusú kestélyt Bethlen Gábor, Erdély fejedelme építette 1615-1624 között. A kastély a XVII., XVIII. századokban is többször renoválták és ellátták egy barokk stílusú kapuval. 1770-1773 között a kastély új tulajdonosa, Haller Jenő is felújjította a kastélyt.

A kastély alaprajza, téglalap alakú, a saroktornyai pedig körkörös alakúak és nem volt védelmi szerepük. Egészében véve a kastélynak olyan hangulata van mint a franciaországi Chambord kastély középső épületének. A kastély 1769-1773 között volt átalakítva.

Ma a kastély egy román nagybirtokos tulajdonában van, akinek a környékbeli lakosság nagyrésze dolgozik.

Az 1581-ből fennmaradt írott források szerint, a kastélyt a magyarok azután építették miután lerombolták Küküllővárat, ami Stefan cel Mare uralma alá tartozott. A kastély többször is gazdát cserélt, amíg a XIX. század második felében meg nem vásárolta Haller Jenő, aki később a fiára hagyta.

A gróf bérkocsisának az unokája, azt mesélte, hogy a grófot a sofőrje lőtte le bosszúból, mert egyáltalán nem- vagy csak részben kapta meg a fizetését. A helyi legendák szerint a gróf családja a kastélyban megkínzott jobbágyok átkát hordozza.

1773-1777 között, Kada Mózes, a megye adminisztrátora, itt dolgozta ki a módszert, hogy hogyan járjanak el a felkelő jobágyokkal szemben. Azt is monják, hogy az 1784-es felkelés kitörésekor, amelyet Horea, Cloșca és Crișan, az ebből a megyéből származó parasztok már rendelkeztek tapasztalattal a grófok elleni harcokat illetően.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt a megye közigazgatását a balazsfalvi diákok vették át. Bem tábornok volt az aki fegyveres erővel, újra bevezeti a Habsburg elnyomást, a jobbágyokat pedig a kastély alagsorában kínozták meg. A legenda szerint a jobbágyok lelke mindaddig kisértett a kastélyban, amíg az a gróf tulajdona volt.

A kastély leírása

A kastély alaprajza téglalap alakú, maszív falai vannak, melyeknek felső részén lyukak találhatóak, ahol a szurkot öntötték ki annak idején. A sarkoknál körkörös alakú tornyok találhatóak, melyeknek védelmi szerpük volt. A pincében és a két emeleten félkör alakú boltívek találhatók. A tetőre egy belső csigalépcső vezet fel. A főlépcső fából készült, díszekben gazdag. Az új tulajdonosok megőrizték ezt a lépcsőt, a végénél pedig, az alagsorban, ahol egykor a jobbágyokat kínozták illetve ahol az élelmet tárolták, most egy borkostoló terem van berendezve, ahova a környékbeli borokat szokták szállítani. Az ajtók és ablakok keretei, az arhitektúra, a kapuk általában mind franci reneszánsz benyomását keltik. A kastély az udvaráról és szarvasneveldéjéről volt híres. A kastély alagsorából földalatti járatok indulnak ki, melyek feltehetően a grofi család másik, bethlenszentmiklósi birtokához vezettek. (forrás: http://kastelyerdelyben.ro)

Képek

Google Street View

Street View Elérhetőség

2. A bulcsi Mocsonyi-kastély

Bulcs, Arad megye

Bulcsi Mocsonyi kastély, Arad megyében található, a falu közelében, a Maros-folyó mentén. A tizenkilencedik század első felében épült, a jelenlegi formájában 1860-ban jutott. A kastély, báró Fechtig-Fechtenberg által epült és Mocioni család birtokába került 1858-ban.

Egy kiterjedt park közepén található. Az épület két homlokzatán, teraszok találhatóak, ahol, Mocsonyi család címerre látható. A fő épület egy fegyver szobával rendelkezik, egy pompás kandallóval. Abban az idöben amikor Antoniu Mocini és az ő fogadott fia, Ionel Mocioni-Stârcea a kastély tulajdonosai volt ak, Károly király II, a kastélyt gyakran látogatotta. Jelenleg itt egy szanatórium működik.

(sajnos csak ezt az egyetlen leírást találtam róla a neten, http://besthotels.ro)

Képek

Google Street View

Street View: nem elérhető. Sajnos a Google kocsi nem ment tovább. Látta a göröngyös utat és megfordult.

3. Zichy kastély

Körösgégény, Bihar megye

Körösgégény ma is jó állapotban lévő kastélyát 1860-ban Zichy Domokos rozsnyói majd veszprémi püspök építette, miután az 1849-ben kivégzett Jenő testvére elvesztése miatti fájdalom és a politikai helyzet tisztségéneek feladására és Erdélybe költözésre késztette. 1879-ben halt meg.

A kastélyt 1904-ben a másik, a bécsi Keleti Múzeumot megalapító Ödön öccsének unokája, Zichy Ödön (1874-1967) alakítja át vadászkastéllyá. Ő 1907-ben veszi el Bethlen Gabriellát (Bethlen Farkas Erdély kancellárjának leszármazottja). Az első világháború után, 1918-ban a kastélyt eladni kényszerülnek. Az új tulajdonos a kőolajkitermelésben is érdekelt Gheorghe Mateescu havasalföldi bojár, akit igen hamar megszeretett a település lakossága.

Iskolát épített, földet adott templom építésére és nem maradtak el az ajándékok a feldíszített közös karácsonyfa alól sem. Nekik köszönhető, hogy a kastély berendezésével sértetlen maradt. 1947-ig még megvolt az eredeti berendezése és a lovagterem. Mateescu egyik fia leokémiában halt meg, a második pedig röviddel, hogy hazatért a szibériai hadifogságból. Mateescu 1952-ben halt meg. A kastélyt miután államosították kiürítették, bútorait széthordták, 1950-től tüdőszanatóriumot rendeztek be, amely 2006 őszéig működött. A külső falakon még látszanak a családi címerek.

A kastély jobb oldalán díszes emeletes bástyatorony látható. A toronyba vezető csigalépcső bejárata felett olvasható az 1904-es évszám. A kastélyt gyönyörű park övezi. A bojár vagyonának örököse második felesége volt, aki unokájára hagyta a hatalmas vagyont. Csakhogy a vagyonért már a bojár családja is harcol. 2012-ben még nem dőlt el ki és mennyit örököl.

(forrás: http://welcometoromania.ro)

Képek

Google Street View

Street View Elérhetőség

4. A cegei Wass-Bánffy kastély
Cege, Kolozs megye

A kestély története

A Vid Wass (1414-1454) és Fejes Márta házassága következtében, a cegei birtok a Wass családhoz került, lévén a családnak 10 leszármazotti ága. Három kastélyt építettek, egyet Vasszentgothárdon és kettőt Cegén de ezek közül csak a kissebbik maradt meg.

Wass György, az ifjabbik Wass János fia, volt az első aki megerősítette a család vagyoni helyzetét az ingatlanjait tekintve.Őt 1594-ben a kissebbik kastély területén temették el.

A nagyobbik kastélyt Wass György (1658-1705) építette, aki a Wass László és Teleki Anna gyermeke volt. Ezt a kastélyt a második világháború után telejesen lerombolták.

A ma is meglévő kastélyt, Wass Ádám építette 1769-ben. A kastély erdélyi barokk stílusban volt építve és eredetileg a következő elemek alkották:

A kastély épülete (földszinti és alagsori részekkel, manzárdtetővel és bejárati verandával ellátva),

Két szögletes alaprajzú, elülső pavilon (már nics meg)

Egy barokk stílusú, oszlopsorral ellátott könyvtár pavilon (már nincs meg)

Egy patkó alaku falrész, oszlopsorral diszítve.

Az évek során még bővitették a hátulsó homlokzatot.A teremnek amelyet az Állami Mezőgazdasági Vállalat kantinteremnek használt a mennyezetén egy festmény volt, ám ezt bevakolták.

Wass Sámuel (1754-1812) megerősítette a Cegén lévő kisebbik kastélyt és létrehozott két ártézi kutat is ennek udvarán. Ezután a kastély Wass Ádám (1821-1893) tulajdonába került, aki két alkalommal is helyreállította az épületet (1848-ban és 1875-ben). Ádám a kastély környékén levő utak helyreállításához is hozzájárult, előmozdítva egy olyan projektet melynek során az utakat faburkolattal látták el.

Wass György (1878-1925) és Wass Olivér (1855-1932) halála után, a kastély Wass Albert (1908-1998) tulajdonába került, aki Wass Endre(1886-1975) fia és Wass Béla(1853-) unokája volt.

1946-ban a kolozsvári népgyűlésen Wass Albertet édesapjával együtt halálra ítélték, azzal a váddal, hogy 1940 szeptemberében több civilt is megöltek. Így a kastély az állam tulajdonába került. Később a kastély épülete lakóhelyként és székhelyként szolgált az Állami Mezőgazdasági Vállalatnak.

A kastély leírása

A kastély az alaprajza szerint téglalap alakú, két alacsony négyzet alakú toronnyal és négy pavilonnal. Egy kis park veszi körül, előtte két ártézi kút található.A kastély épületéből fennmaradt az erdélyi barokk stílusban épített főépület, az alagsor, a földszinti rész és a fedélszék. Nem messze az épülettől található a családi kripta, mellyről már 1776 óta vannak említések a családi arhívumban.

(forrás: http://kastelyerdelyben.ro)

Képek
Sajnos a neten csak a fentebbi képet találtam a kúriáról, elfogadható minőségben. Majd ha arra járok, készítek róla néhány felvételt.

Google Street View

Háttérben, eldugva a fák mögé...
Street View Elérhetőség

5. Bolya kastélya
Bólya, Szeben megye

Bólya északi részén lévő kis dombon ősrégi kastély maradványai láthatóak. 1467-es dokumentumok még Vízaknai Miklós kastélyáról beszélnek, amely 1598-ban Mihai Viteazul havasalföldi vajda birtokában kerül.
A birtokosi sorban a Gálfi család, majd Bethlen Gábor következik, aki 1629-ben Toldi Györgynek adományozta, aki a XIX. század közepéig birtokolta. A XX. század elején válik romhalmazzá. A hajdani egyszintes lakóházból csak két sarokbástya emelkedett ki.
Az északi részén támpilléres kápolnát építettek, boltozatos mennyezete elpusztult. Szentélyében még néhány freskómaradvány látható. A várkastély területén jelenleg magas bozót burjánzik.

Képek