Na kezdjük is.
Előzmények: már vagy 1 éve le lett beszélve, hogy idén a célpont Budapest lesz. Mindketten meg akartuk látogatni, párom még nem volt Pesten , én igen viszont mindig csak átutazóban.
Gondoltuk mi lenne ha körbenéznénk pár napot, hogy pihenjük ki a munka fáradalmait.
Ez így is lett. Kb 1 hónappal az utazás előtt lefoglaltunk egy kis szobát az Andrássy út 1 -en (https://airbnb.com) elég olcsón: 4 éjszaka: azaz hétfőtől - péntekig csupán 100 euróba került az egész cakkumpakk. Örültünk is, hiszen nem kell nekünk luxus - a lényeg az volt hogy közel legyen a belvároshoz, hogy ne töltsük az időt a sok buszozással.
Készítettünk egy kis listát a megnézendő látványoságokról napra lebontva - és ezt végül kisebb - nagyobb eltérésekkel be is tartottuk.
Első Nap
Augusztus 14
Amiért még nincs saját kocsink, ezért kénytelenek voltunk busszal utazni. Nem a legkényelmesebb megoldás: de kibírtuk. Indulás: Zilah reggel 7:00.
Az út a román oldalon elég szar volt, utak minősége még mindig nem a legjobb.
Sofőr szimpatikus volt, útközben feszt mondta az általam rég elfeledett vicceket.
14:00 órára érkeztünk meg a Népligethez. Felhívtuk gyorsan a tulajt, hogy megyünk... felültünk az M3 - as metróra és a Deák Ferenc térnél szépen leszálltunk.
Nem kellett sokat cipelni a csomagokat, mert néhány perc alatt meg is érkeztünk a lakáshoz. Tulaj már várt, szépen betessékelt, bemutatta mi - hol van és egy ,, érezzétek jól magatok '' beszolás után továbbállt.
A szállásról annyit: hogy Hostel típusú volt (és általában belvárosban ezek a jellemzők) , 5 szoba egy nagy folyosóval: fürdő, konyha ... de sajnos erkély nélkül.
Kicsomagoltunk szépen, letussoltunk és elindultunk az első kalandos utunkra,
Megjegyezném: mindenhova gyalog mentünk - csupán az érkezéskor és a szomorú hazamenéskor vettük igénybe a metrót.
Az első nap egy szép kis utat jártunk be. Megnéztünk néhány látványosságot:
Andrássy út eleje, leültünk egy kicsit a padra, megbeszélni az útitervet.
Magyar Állami Operaház: az Ybl Miklós által tervezett Operaház volt az első célpont.
Infó:
Építés éve: 1875 - 1884, neoreneszánsz stílusban
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
Ha már a közelben volt, gondoltuk teszünk egy kis kitérőt a Madách Színházig.
Amiért nem vagyok egy kétlábon járó lexikon ezért újból wikipédiához folyamodok. A XX. században több olyan színházi vállalkozás is létrejött Budapesten, mely Madách Imre nevét viselte. Napjaink Madách Színháza a második világháború után szerveződött újjá és 1961-ben költözött mai helyére.
Elmentünk a Keleti Pályaduvarra is, ahol vettünk egy olcsó kávét meg nekem egy energiaitalt ... jól van jó, tudom, hogy káros az egészségre.
Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze: Rochlitz Gyula volt.
Az Erkel Színház előtt elmetünk a Fiumei Úti Sírkerthez is, viszont kép nem készült róla.
Az Erkel színházat 1911. december 8-án adták át. (9 hónap alatt készült el) Volt szó róla, hogy lebontják (2007 -ben volt a búcsukoncert, utánna 6 évig zárva tartották), de szerencsére úgy döntöttek, hogy 2013 -ban felújítják.
Ferenciek Tere
A Ferenciek terén álló ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel.
Az Erzsébet híd, a környező épületek, na meg a Duna elkápráztatott... annyira, hogy elkeztünk turista módon selfizgetni.
Az eredeti Erzsébet lánchíd (1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd - ma: Szabadság híd - után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el.) a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották.
A helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át.
Utánna elcammogtunk a Dohány utcai zsinagógához, ahova sajnos a kimerültség miatt nem mentünk be ... de ha így visszagondolok elég rossz döntés volt.
Stílus: Mór stílus
Építés éve: 1854 - 1859
Rekonstrukciók évei: 1991 - 1996
Tervező: Ludwig Förster
Kiemelném, hogy a legnagyobb zsinagóga Európában! (A világranglista élén a New York-i Temple Emanu-El zsinagóga áll)
Hazafele vettük az irányt. csupán még egy kis kitérőre volt erőnk, hogy megcsodáljuk a hatalmas Szent István-bazilikát.
A neoreneszánsz templom Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz egyik fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. Az épület a maga 96 méteres magasságával az ország egyik legmagasabb épülete.
Összefoglalás
A nagy meleg ellenére kibírtuk a túrát. Szép volt minden, negatívként csupán a zsúfoltságot említeném meg. rengeteg turista volt mindenhol.
My Band adatok
A Fitness karkötőm alapján, ezen a napon összesen 16655 lépést, 11.2 km tettünk meg reggel 7 től egész éjjel 0:00 ig,
Második Nap
Augusztus 15
Kipihenve az utazást és az első napi kis körutat, elindultunk egy újabb budapesti kalandtúrára. (első térkép a nap első fele, második az esti kiruccanás)
11:00 óra körül hagytuk el a lakást. A képeket már iPhone-al készítettem. (első nap Huawei Honor x4)
A forgalom katasztrófális volt, rengeteg turista, taxik és autóbuszok. Ráadásként a kánikula sem volt valami kellemes.
A Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház, stb.) egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt. (wikipedia)
A közelben lévő Vajdahunyad várához is elmentünk.
A Hunyadi család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált. Az 1896-os millenniumi ünnepségek a honfoglalás emlékére készítették. A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették.
Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta. (wikipedia)
A fürdést kihagytuk, pedig jó lett volna lehűsolni egy kicsit.
A Széchenyi gyógyfürdő, becenevén a Szecska, Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott II. számú, „Szent István” kút, hidegvíz-ellátását 6 darab kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések vehetők igénybe, és nappali kórházak is működnek. (wikipedia)
Az állatkerti belépő 2500 FT volt - megérte, mert rengeteg állatot láttunk. Na meg egy jót sétáltunk is közben. Aki még nem volt, mindenképp látogassa meg.
Volt minden: maki, tigris, zsiráf, viziló, kígyó, zebra, elefánt, jegesmedve, fóka, orrszarvú ... persze többes számban. Felfedeztünk a térképen egy állatsimogató részleget is - és nem leopárdok voltak a helyszínen, hanem kecskék. Etetni is lehetett őket zooeledellel, amit külön meg kellett venni.
INFÓ
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteményű állatkertje. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van. (kb 1070 állatfajt és 2000 növényfajt tekinthetünk meg)
Az Állatkerti séta után hazabandukoltunk, közbe megálltunk enni, otthon meg pici szunya.
Már kezdett esteledni, néha kinéztünk az ablakon de hiába - állandóan egy nagy reklámplakáttal szembesültünk.
A napnak még nem volt vége ... lementünk a Duna Partra és kiválasztottunk egy megfelelő árban lévő hajótúrát. (2500 FT)
Egy kis kaja meg pia. A lángos nem volt annyira szuper.
Az esti séta és a hajókázás után, betömtünk magunkba egy jó nagy adag gyrost meg egy dobozos Drehert.
Összefoglalás
A második nap is felejdhetetlen élményekkel zárult.
My Band Adatok
25908 lépés, 17 km, 11 órától éjfélig.
Harmadik Nap
Augusztus 16
A reggeli program: ágyban fekvés, henyélés és TV. Nem mehetett ez így tovább, dél körül gyorsan felöltöztünk és átvágtattunk a Dunán, megnézni a budai oldalt.
Az útvonalunk
Talán ez a nap volt a legszebb - a nap végére persze jól ki is fáradtunk.
A Duna partján sétálgatni az egyik legjobb dolog Budapesten.
Infó a wikipediáról:
- A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és finanszírozását báró Sina György szervezte, a legnagyobb adományt is ő adta.
A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Haynau. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Adam Clark volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők kőoroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette.
Átmentünk a Lánchídon, következett a lépcsőzés egészen a Halászbástyáig.
Rengetegen voltak - ezért egy kicsit vesztett a varázsából. Mindenért kellett fizetni. Pár év múlva szerintem egy általános belépőt is bevezetnek.
Na de mindegy, körbenéztünk, felmentünk a Halászbástyára, csináltunk pár képet és továbbálltunk.
INFÓ (wikipedia)
- A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemléképület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter.
- A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.
- A Szent István szobor köré, Schulek eredeti elképzelése szerint fedett kupolacsarnok tartozott volna, ám költségvetési okok miatt egy szabadon álló szobor került elhelyezésre, a három oldalról folyosókkal zárt déli udvarrész közepén. A szobor elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérte fel, aki 1898-ban kezdte el a szobor mintázását és 1903-ban fejezte be. A szobor öntését és elhelyezését követően, annak ünnepélyes leleplezése 1906. május 21-én történt meg.
Aki Budán jár az látogassa meg a Labirintust is. 2500 FT a belépő.
INFÓ
A Labirintus barlangrendszerét a középkortól kezdve sok mindenre használták: volt menedékhely, pince, ispotály vagy börtön. A Várhegy legismertebb földalatti “vendége” a 15. század második felében – Mátyás király foglyaként – itt raboskodó Vlad Tepes, a híres Drakula gróf volt.
A török hárem a Labirintus bejárata fölött, az Úri utca – Hajadon – Tárnok utca találkozásánál található háztömbben volt, ahol a Hajadon utca felőli oldalon még most is láthatók a sűrűn berácsozott ablakok.
A Labirintus feltárásakor több, török korból származó női csontvázra bukkantak a kutatók. Valószínűsíthetően a törökök -150 éves uralmuk alatt- háremhölgyeket falaztak be a Labirintus termeibe, illetve Budáról történő kivonulásukkor a kutakba dobták háremhölgyeiket.
A középkorban az adószedők ellen ide rejtették a vagyonukat a Várban lakók.
A Labirintusban, a Vár mélyén lakó kísértetről először „hivatalosan” a 19. században terjedt el hír. A beszámolók egy magányosan bolyongó fekete alakról szóltak, akit a helyben lakók rögtön el is nevezték fekete grófnak. A fekete gróf sokáig tartotta rettegésben a vári lakókat.
A Labirintus kutakból igen gazdagon ellátott, azt tartotta a mondás, hogy minden ház alatt található egy kút. A vezetékes víz bevezetésével egy időben mára vizük ihatatlanná vált. (http://labirintus.eu)
A Budavári Palotánál épp készültek a Mesterségek Ünnepére. Körbejártuk az egészet, csodáltuk a panorámát és készítettünk egy csomó képet.
INFÓ
A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.
A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.
Megpihentünk a Várkert Bazárnál. Jó kis hely.
A Gellért - hegy megmászása következett. Csak egy ici - picit fáradtunk ki. A Szabadság szobornál újból találkoztunk egy csomó turistával. Mindenki selfiezgetett, ezért, hogy mi se maradjunk le - elővettük a telefonunkat és lőttünk pár fotót.
INFÓ
wikipedia
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták, majd 1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.
Végezetül pedig az Erzsébet hídon átkelve hazaindultunk.
A reggeli program: ágyban fekvés, henyélés és TV. Nem mehetett ez így tovább, dél körül gyorsan felöltöztünk és átvágtattunk a Dunán, megnézni a budai oldalt.
Az útvonalunk
Szállásunk közelében lévő Erzsébet tér egy kicsit ramagy állapotban van. Tudomásom szerint nemrég volt felújítva, de valami történt a fűvel - lehet, hogy éjszakai juhok támadják meg a területet, esetleg nyulak vagy a földönkívüliek leszáóllópályának használják?
Sokszor elmentünk a Petőfi szobor mellett.
Infó a wikipediáról:
- A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és finanszírozását báró Sina György szervezte, a legnagyobb adományt is ő adta.
A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Haynau. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Adam Clark volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők kőoroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette.
Na de mindegy, körbenéztünk, felmentünk a Halászbástyára, csináltunk pár képet és továbbálltunk.
INFÓ (wikipedia)
- A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemléképület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter.
- A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.
- A Szent István szobor köré, Schulek eredeti elképzelése szerint fedett kupolacsarnok tartozott volna, ám költségvetési okok miatt egy szabadon álló szobor került elhelyezésre, a három oldalról folyosókkal zárt déli udvarrész közepén. A szobor elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérte fel, aki 1898-ban kezdte el a szobor mintázását és 1903-ban fejezte be. A szobor öntését és elhelyezését követően, annak ünnepélyes leleplezése 1906. május 21-én történt meg.
INFÓ
A Labirintus barlangrendszerét a középkortól kezdve sok mindenre használták: volt menedékhely, pince, ispotály vagy börtön. A Várhegy legismertebb földalatti “vendége” a 15. század második felében – Mátyás király foglyaként – itt raboskodó Vlad Tepes, a híres Drakula gróf volt.
A török hárem a Labirintus bejárata fölött, az Úri utca – Hajadon – Tárnok utca találkozásánál található háztömbben volt, ahol a Hajadon utca felőli oldalon még most is láthatók a sűrűn berácsozott ablakok.
A Labirintus feltárásakor több, török korból származó női csontvázra bukkantak a kutatók. Valószínűsíthetően a törökök -150 éves uralmuk alatt- háremhölgyeket falaztak be a Labirintus termeibe, illetve Budáról történő kivonulásukkor a kutakba dobták háremhölgyeiket.
A középkorban az adószedők ellen ide rejtették a vagyonukat a Várban lakók.
A Labirintusban, a Vár mélyén lakó kísértetről először „hivatalosan” a 19. században terjedt el hír. A beszámolók egy magányosan bolyongó fekete alakról szóltak, akit a helyben lakók rögtön el is nevezték fekete grófnak. A fekete gróf sokáig tartotta rettegésben a vári lakókat.
A Labirintus kutakból igen gazdagon ellátott, azt tartotta a mondás, hogy minden ház alatt található egy kút. A vezetékes víz bevezetésével egy időben mára vizük ihatatlanná vált. (http://labirintus.eu)
INFÓ
A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.
A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.
INFÓ
wikipedia
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták, majd 1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.
Összefoglalás
A harmadik nap is felejdhetetlen élményekkel zárult.
My Band Adatok
18255 lépés, 12 km : elég jó.
Negyedik Nap
Augusztus 17
Az Utolsó nap: delután 4 kor indult haza a buszunk Népligettől, de előtte még vásároltunk pár dolgot a közelben. Hűtőmágnesek és kulcstartó árak: 600 Ft / db.
Térképet most nem készítek a megtett útról. (Váci út meg akvárium térsége fel s alá)
Shopping Day!!! Egy kis kitérővel.
Szabadság Tér - Cipők a Duna parton - Országház - Nyugati Pályaudvar - WesEnd
WestEnd : én vettem egy cipőt, Crissy sminkeket és könyveket. Elég sokat járkáltunk fel - alá, viszont szerencsére nem szórtuk el a pénzt, mert mindketten kigondoltuk előre, hogy mit fogunk venni. (vagyis én nem: de az a cipő mosolygott rám a kirakatban, de tényleg)
Kaja: Pizza Hut - kicsi volt és nem is annyira ízlett.
Kb. 4 óra plázázgatás után hazabandukoltunk.
INFÓ:
wikipedia
- A tér déli területén található közterületet Sétatérnek, majd Széchenyi Sétatérnek (németül Promenad) nevezték, ugyanis Széchenyi István kezdeményezte a terület fásítását, a sétatér kialakítását a reformkor időszakában. 1846-ban Széchenyi István felesége az osztrák származású Seilern Crescence grófnő egy platánt ültetett a Sétatéren, mely mai napig látható.
Az 1848–49-es szabadságharc után az Újépület újra börtön, ahol a szabadságharc résztvevői raboskodtak. Itt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első, felelős miniszterelnökét. A kiegyezés után felvetődött, hogy nyomda vagy árvaház legyen az épületből. Hatalmas udvarán atlétikai versenyt is rendeztek. 1897-ben az Újépületet elbontották, helyére Palóczy Antal tervei alapján létesült a tér.
Elnevezése 1900-tól Szabadság tér, utalásként az 1848–49-es szabadságharcra. Ennek megfelelően a térre befutó utcák is a magyar szabadságharchoz kapcsolhatók (zárójelben az elnevezés éve): Honvéd (1872), Vécsey Károly (1908) Aulich Lajos (1908), Perczel Mór, Kiss Ernő, Október 6. (1953).
Itt található Budapest első köztéri Kossuth-szobra, amit azonban nem a téren, hanem a Szabadság tér 15. számú épület timpanonjában helyeztek el.
- A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. 2016-ban a világ második legjobb köztéri szobrának választották.
- Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. (építés éve: 1885 – 1904)
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.
...............................................................
Este kimentünk egyet sörözni pár ismerőssel. Voltunk a Kuplungba (elég fasza hely) és a Karavánnál.
Képet nem készítettünk, de találtam párat a neten.
Kép forrása: http://christinnn.com/home/beautiful-budapest-part-1
Összefoglalás
My Band Adatok
Ötödik Nap
Augusztus 18
Térképet most nem készítek a megtett útról. (Váci út meg akvárium térsége fel s alá)
Megittuk a szállásunkon az utolsó italunkat és és elbúcsusztunk Budapesttől.
Amiért jól éreztük magunkat és mert sok - sok minden még kimaradt : ezért a közeljövőben újra meglátogatjuk ezt a csodás várost.
Az biztos, hogy egy picivel több pénzt kell majd hozzunk.
My Band adatok:
Itt a vége , fuss el véle.
Crissynek a blogbejegyzése, mert ugyebár blogger pár vagyunk:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése