Rövid voltál, s úgy elröpültél. Nem is tudtalak megfelelően értékelni.
Úgy elfelejtettelek, hogy még nyaralni se mentem el.
Most aztán fognak hullani a falevelek meg jön a hideg szellő ... az iskolások újból futkározni fognak az utcán. És utánna meg a hideg tél ...
De aztán újból kivirul minden - és jön a kedvenc évszakom a tavasz.
De mindegy is: mert minden évszaknak megvan a maga szépsége. Az őszt is szeretem ... de a telet már nem. És nem azért mert karácsony ... hanem azért mert kurva hideg van és nem lehet menni sehova. Hull a szaros hó ... meg mindenhol licseg - tocsog. Ha valami kisebb városban vagy falun élnek még szép is lenne. De nagyvárosban a tél nem ér semmit.
Azonnal felolvad a hó - és utánna persze nem takarítják el: hanem hagyják úgy szépen elolvadni.
Mna mindegy vége a nyárnak: az a lényeg.
Itt van ez a vers is, hogy legyek egy kicsit költői.
Tessék:
Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagy uraknak varrja.
Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!
Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.
Csak a cinegének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.
Keresi, kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.
Móra Ferenc: A cinege cipője
Ezt a verset tanultuk az iskolaba meg Szasz Katival , emlekszem,huuuu de reg volt az es olyan jo volt visszaolvasni :)
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásodat. Örülök, hogy még a németek között is látogatod az oldalam :D Ezt a verset Szász Katinak dedkáltam.
VálaszTörlés