Elhanyagolt Műemlékek Nyomában (3)

1. Bánffy - kastély (Boncida, Kolozs megye)

Bonțida, CJ, Romania

A Bánffy-kastély Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, a Mezőség nyugati felében, Bonchidán található. Erdély egyik legnagyobb, az évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya. Gyakran hivatkoznak rá mint „Erdély Versailles-a”.

Építtetése: Bonchida 600 éven át a Bánffy család birtokában volt. A kastélyt Bánffy Dénes kezdte el építeni 1650-ben a dobokai vár köveiből. Fia, Bánffy György, Erdély gubernátora az 1690-es években folytatta az építkezést. A négy sarokbástyás épület nem készült el teljesen. A kuruc szabadságharc idején mindkét fél pusztította a támaszpontként használt kastélyt. Az építési és helyreállítási munkálatokat a 18. század elején folytatták, amikor a kastélyt reneszánsz stílusban bővítették, majd 1748-50 között Bánffy Dénes kolozsi főispán barokk kastéllyá építette át. 1855-ben Kagerbauer Antal is dolgozott az épületen. A régi épület keleti szárnyához patkó alakú épülettagot toldottak, ami istállókat és melléképületeket foglalt magába, a tetején pedig helyt adott a Johannes Nachtigall faragta barokk szobor- és urnagalériának, amely 36 mitológiai tárgyú szobrot foglalt magába, amik Ovidius Metamorphoses című műve alapján készültek. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. Utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós, író volt.

A kommunizmus időszakában: A kommunizmus éveiben a kastélyt államosították. Az 1950-es években az egyik, még működő szárnyában termelőszövetkezetet létesítettek. Az államosítás alatt a karbantartás teljes hiánya miatt a kastély épülete súlyos károsodásokat szenvedett. A falubeliek a kastélyt építőanyagnak használták fel. A kolozsvári szépművészeti múzeumnak sikerült megmentenie néhány szobrot az egykori barokk udvarból, melyek jelenleg az intézmény Király utcai (Str. I.C. Brătianu) részlegében találhatók. A hatvanas években a műemlékvédelmi hatóság megpróbálta elindítani a kastély rehabilitációját, de pénzalapok hiányában a kezdeményezés végül eredmény nélkül maradt. Később az épületet építőanyag lerakatként használták a kastélykertet pedig legelőként, az értékes fák jelentős része pedig tűzifaként végezte.

1990-től napjainkig: Az államosítás után Bánffy Katalin, Bánffy Miklós lánya visszakapta a kastélyt, aki az 1950-es évektől Marokkóban, Tangerben él. A kastély helyreállítására 2001-ben nemzetközi program indult, melyben építész, mérnök, művészettörténész és tájépítész egyetemi hallgatók segítenek az Erdély Versailles-aként is emlegetett kastély felújításában. A Transylvania Trust Alapítvány 2007-ben 49 évre koncesszionálta a birtokot, és vezeti a kastély felújítási munkálatait.

Egyéb leírások: http://arch.et.bme.hu/arch_old/muemlek4.html

      http://www.kastelyerdelyben.ro

Ilyen volt...

Érdekesség: 2013-ban itt rendezték meg az Electric Castle elektronikus zenei fesztivált. Sikeres volt ezért az idén június 19-22 között (2014) újból megrendezésre kerül. Akit érdekel (s hogy lásd kik lépnek fel) látogasson el a honlapjukra: http://www.electriccastle.ro

135 lejbe kerül a jegy : 9500 forint.

Ízelítő a múlt évből:

Google Street View

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

2. Brukenthal - kastély (Alsószombatfalva, Brassó megye)

Sâmbăta de Jos, BV, Romania

Az alsószombatfalvi méntelep területén lévő Brukenthal kastélyt 1750-ben gróf Jozef von Brukenthal, Samuil von Brukenthal testvére építette. A kastély masszív építmény, falai elérik az 1.2 méter vastagságot, 35 szobája van, amelyekben csodaszép csempekályhákat állítottak fel, a padló tölgyfából készült, és az emberek azt mesélik, hogy az egyik falon a 70-es években lemeszeltek egy szép freskót. A kastély felépítése hosszú ideig tartott. A kb.1700 hektáros területet Brukenthal haszonbérbe kapta 99 évre, Mária Teréziától. Hálája jeléül a gróf kastélyt építtetett, és azt tervezte, hogy abban fogadja Mária Teréziát, de nem tudni, hogy a császárné, átlépte-e vala a kastély küszöbét. A helybéliek előszeretettel mesélnek a kettőjük között szövődött szenvedélyes szerelemről. Legendák keltek szárnyra. Egyesek szerint a császárné sohasem jött el a grófhoz, míg mások szerint több nyarat is itt töltött, de hamar ráunt a grófra. Természetesen semmire nincs bizonyíték, de rég volt és sokminden megtörténhetett...

További képek elérhetőek a : http://www.hereditatum.ro/muemlekek oldalon

Jelenleg a kastély az erdőgazdaság kezében van. Az internetes források azt közlik, hogy 2013-ban elkezdték felújítani. (még financirozásra vár)

Google Street View

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

3. Stubenberg kastély (Székelyhíd, Bihar megye)

Săcueni, BH, Romania

Fák között rejtőzködik mostanság az ódon épületegyüttes, amely régente az érmelléki lápra nézett le büszkén a település központjában lévő magaslatról. A mocsarat lecsapolták, a kastély pedig lassacskán megaggott. Egy pompás világ tűnt el, s immár az Érmellék utolsó tárgyi emlékei is veszendőbe mennek, például a Stubenberg-kastély, amelynek vakolatát az idő foga leeszegeti, megrepeszti a megbonthatatlannak vélt több száz éves falakat. 

A régi girlandos kovácsoltvas kapubejáratnál tábla hirdeti, hogy a Petőfi Sándor Középiskola a kastély lakója. Ahogyan az ember fölkapaszkodik a régi kocsiföljárón a portásfülke és informatika teremként használt régi kocsiszín mellett, lassan kibontakozik a teljes belső udvar és a kastély, amelynek központi részét a XVIII. században a Dietrichstein grófi család építtette, majd a családba beházasodó Stubenberg gróf toldotta meg a XIX. század végén egy korszerűen felszerelt épületszárnnyal, amely még pergő vakolattal és omladozva is lakói kényelemszeretetéről árulkodik. Az árnyas park koszorúzta épülethez tartozik a római katolikus templom is, ami új tatarozásával kirí a kopottas barokksárga falak közül. A templom mellett Petőfi Sándornak, a tanintézet névadójának mellszorba. A költő valamikor átutazott a településen, emlékszik a krónika és a szép patikárius lányba, akinél gyógyszert vásárolt, nyomban bele is szeretett...
A főbejárat elé kanyarodik a kocsifeljáró. A bejáratot védő és megszépítő kiugró rész négy oszlopa ép, ám a tetőzet egyik része beszakadt, helyileg megreparálták, de hogy visszaálljon régi szépsége, restauráló nagyjavításra volna szükség. Nem csak itt, hanem a teljes épületegyüttesen, hiszen a homlokzati girlandok egyre- másra leporlanak, a régi csatornadíszek is, melyek közül néhányat még megtalálni a XVIII. századi szárnyhoz merőlegesen illeszkedő újabb épületrészen. A kovácsoltvas rácsok az ajtókon, ablakokon aprólékosságuk szépségével egyszerűen elvarázsolják a nézelődőt. Az ablakkeretek nagy része is a régi, helyenként megereszkedve, lógva, de még emlékeznek a régi, szebb időkre. A dombról lenéző külső főhomlokzaton a főúri pompának a falakban őrzött nyomai mellett a szegénység mai repedései, mintha az épület megelégelte volna az örökös ellenszegülést az időnek...
Hegyesi Viktor szerint, esztendőkkel ezelőtt műépítész statikailag megvizsgálta az épületet, kiderült, hogy hajszálnyit évről évre lennebb csúszik a domboldalon. A kastély kezd életveszélyes lenni. Egy-egy omladozó kerítésrész, hatalmas tárolók, egy darabjaira szedett műemlék magtár lennebb, a kastély tövében pincék s egy-egy szépségparány, szökőkutak maradványai. A falaknak a belső udvar felőli találkozásánál pedig hatalmas magnóliató, puszpángsövény fut a kert mentén, a hosszú épületsor végén, a kitöredezett üvegű télikert vasszerkezetén az idő nyoma...
Az épületben tekervényes folyosók. A grádicsok felfelé és a lefelé is osztálytermekbe visznek, amelyeket telente hajnaltól fűtenek, hogy a vastag és hideg falak valamelyest átmelegedjenek. Külföldi adományokból szerelték fel az iskolát annyira, hogy a hatalmas szegénység, kopottság és sötétség közepette elviselhetőbbé tegyék a tanulók számára a körülményeket. Az épület patinás szépsége pedig kétségtelenül plusz varázst jelentett, csakhogy a tanintézet képtelen fenntartani egy szép, de tönkrement kastélyépületet.
Székelyhídon évtizedek óta kétségbeesve keresnek megoldást a műemlék kastély felújítására, de nem rajtuk múlik, hogy egy ilyen hatalmas munkálatba belekezdjenek. A műemlékek közé sorolt épületegyüttest, ha felelősséggel akarnak hozzálátni, nagyjavításnak kellene alávetni, hiszen ha kontárok kezére jutnának, végképp eltűnnének a korhű díszítőelemek. Biharban erre is van példa, műanyagkeretes hőszigetelő ablakok kerültek illetlenül több régi kastélyépületre. A műemlékvédelmi törvény ugyanis a C kategóriába sorolt ingatlanoknál nem szabályozza az ilyesmit, mégis egy sor bürokratikus teendő, engedélyeztetések garmada elé néz, aki megpróbálkozik a felújításukkal. A székelyhídi Stubenberg-kastélyt többtíz milliárd lejes költséggel, de még újjá lehetne varázsolni.
Hegyesi Viktor iskolaigazgató igyekezett mindent megmozgatni az épületegyüttes felújításáért: „Tudomásom szerint Ausztriában élnek még a Stubenberg család leszármazottjai, de nem igényelték vissza a kastélyt, így a hatályos törvények értelmében a székelyhídi önkormányzatra testálódik az épületegyüttes. Talán így majd sikerül lépni Székelyhíd legszebb épülete, a Stubenberg kastély ügyében. Régebben senki nem volt hajlandó költeni rá, az önkormányzatnak pénze sem volt, ezért a veszélyesebbé váló részeket igyekeztünk magunk javítgatni. A diákjainknak azonban jobb volna egy modern, jól fűthető, kényelmes központi iskola, világos osztálytermekkel, korszerű szaktermekkel. Az RMDSZ és az SZDP közötti megállapodásban tavaly kérték ismét az új iskola megépítését. Világbanki támogatással nálunk is megújult a hétből egy épület, ám ez csak az alsósok helyzetén javított. Szerintem a kastélyépület a székelyhídi múzeumok és egy kulturális központ számára volna alkalmas hely.”
Sóki Béla, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint ma az RMDSZ-SZDP megállapodás egyik legfontosabb eleme volna a székelyhídi tanintézetet felépíteni: „Ezer diák jár a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskolába. A tanintézet növekvőben, pláne, hogy nemrég emelték városi rangra a települést. Kiszámítottuk, hogy a kastély felújítása Székelyhíd teljes költségvetésének a háromszorosából sem jönne ki. Abszurdum volna azt hinnünk, hogy az önkormányzat önerőből fel tudná újítani az ingatlant, ami viszont lassan életveszélyessé válik. Meg kellene előznünk a balesetet, ezért volna lényeges a világbanki programban mielőbb megépíteni az új iskolát.”
Székelyhídon még közszájon forog a grófi család kiköltöztetésének története. A javak szétcincálása. Hogy ma is áll a Stubenberg-kastély, bizonyára annak köszönhető, hogy tanintézet került bele 50 éve. (forrás: http://ujszo.com)
Részletes történeti leírás: http://www.kastelyerdelyben.ro

Google Street View

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

4. Sükösd-Bethlen várkastély (Alsórákos, Brassó megye)

Racoș, BV, Romania

Egyike az honunk legszebb, legérdekesebb és legépebb õskastélyainak, melynek hajdan, mint a rákosi szoros kulcsának, igen jelentékeny szerepe lehetett — írja Orbán Balázs. "A Székelyföld" címû munkájában s az alsórákosi várat külföld hasonló építményeivel összehasonlítva sem vehetõk Orbán Balázs sorai túlzottaknak.

Nagyküküllõ megye keleté sarkában, a rákosi szoros bejáratától félórányira terül el a magyarlakta Alsórákos, hol a község mentén áll az Olt jobb partján kis domb tetején a festõi környezetû vár. Megpillantásakor a képzelet visszavisz bennünket "Erdély aranykora" romantikus világába. Pedig a környezet minõ más lehetett akkoron. Nem csattogtak olyan sûrûen a csákányok a rákosi kitûnõ kövû kõbányában, nem folyt oly serényen a környezõ hegyek mészköveibõl a mészégetés. A váron kívül a múlt emlékeit csak a falu ódon református temploma õrzi még híven, 1498-ban öntött régi harangjával. Története is összekapcsolódik a vár múltjával.

A várat a délnyugati saroktorony kopott felirata tanulsága szerint Sükösd György mezei kapitány építette egy kolostor helyén, annak köveibõl A. D. 1624. 9. máj. I. Apaffi Mihály idejében Budai Péter birtoka. Itt látjuk, hogy a várúr vallási meggyõzõdése milyen erõs befolyást gyakorol a jobbágyok hitére. Míg az unitárius Sükösd György korában Rákos lakosai kivétel nélkül unitáriusok voltak, kik templomukat Sükösd szolgálatában megépítették, a református Budai Péter oda hatott, hogy a falu többsége reformátussá lévén, a templom is a reformátusok kezére került. Majd amikor a vár tartozékaival Budaitól örökségképen keresztfia, a katholikus Bethlen Sámuel gróf birtokává lesz, a faluban a kath. egyház is híveket szerez.

Bethlen Samu gróf átalakítási munkálatai adták meg a várnak mai formáját, mit a kaputornyon díszelgõ kõbõl faragott címere és a rajta levõ felirat: Comes Samuel Bethlen Coma (comitatus) de Küküllõ ac pedis siculialis Marus Capitaneus, atrobique supremus. 1700., -valamint a vár legtágasabb, a lovag- vagy tanácsteremnek nevezett helyisége mennyezetén babérkoszorúba font kígyós címerpajzs jelez. A falusiak e heraldikai jelvénye alapján mai napig is a vár egykori uráról, mint a "kígyós" Bethlen Samuról beszélnek. Utoljára -- mint mondják - Teleky Samu gróf birtokában volt, s így róla írhatta Orbán Balázs e keserû sorokat: "...a szép kastélyt mégis elhagyott birtokosa Bécsnek tüdõre és lélekre egyaránt veszélyes bûzhödt légkörében él". Teleky Samu gróf vette meg a várat és a hozzátartozó erdõket, földeket, összesen 3000 holdat — a vár jelenlegi õrének szavai szerint -az alsórákosi székely közbirtokosságtól 420,000 koronáért. Ma csak az említett õr és a vár istállóiban elszállásolt falusi bikákra ügyelõ emberek laknak a kastélyban, különben ürességtõl tátongnak a fõúri szobák.

A várfalak négyszögû udvart zárnak körül, a négyszög mindenik sarkában köralaprajzú bástyákkal. E körítõ falhoz három oldalról fedett helyiségek csatlakoznak. És pedig keleten az egyemeletes széles traktusú fõúri lakosztály, s itt a kerek tornyokban is lakószobák vannak, a tornácra vezetõ fõlépcsõvel. A déli fal közepén ugrik elõ a kaputorony s a falhoz egy kisebb mélységû szoba-sor (tehát másodrendû lakószobák), bizonyára a várúr szolgálatában állók részére, sorakoznak. Az épületszárny két oldalán egy-egy tört karú lépcsõ közvetíti a járást. A nyugati oldal földszintén istálló és szénatartó, az emeleten gabonás. Végül az északi oldalt kerítõ fal, lõrésekkel erõsítve, magában áll. Elõtte az udvar északnyugati sarkában tízméteres régi kút látható, iható jó vízzel.

Ez a négyszög alkotja a tulajdonképeni várat. A tornyokat kívülrõl még hegyesszögben kiszökelõ alacsony falak védik. Távolabb egy második fal, valamint e fal és az erõdítés magja között mély és széles árok övezi., mely bejárást csak a kaputoronyhoz nyit. Ezenkívül volt még egy körítõ falgyûrû, melybõl sarokbástyák, s közbe-közbe alacsony falak maradtak meg. Egy részét e falnak a piactér nagyobbítása végett bontották le.

Nagyobb gazdagságú és így mûtörténeti szempontból is értéket képvisel a fõúri szárny belsejének finom kiképzése. A földszint bejárata most be van falazva, csak az oldalain álló háromnegyed oszlopok és az omladozó fedett elõtér, a folytatásában az épülettel párhuzamosan menõ egykor tégla, most ezeket helyettesítõ faoszlopokkal jelzik egykori elõkelõ megjelenését.

Az emelet díszbejáratához, mely a tanácsterembe nyílik, egyenes egykarú lépcsõ vezet. A faajtó gazdag faragása két egymás fölött levõ, babérlevél-lécekkel szegélyezett nyolcszög idoma körül csoportosul. Az ajtó pereme széle tojásléc-szegély. A nyolcszögek közepén gazdag rozetták. Az ajtó faragott darabjai végül erõs deszkaajtóra erõsítvék. Az ajtószárny vörös kõkeretben áll, melynek gazdag fasugára az épület egyszerû, nyugodt külsejével (hol csak a tanácsterem ablakai rendelkeznek egyszerû timpanon architektúrával), éles ellentétben áll. Késõ reneszánsz munkája. Hihetõleg akkoriban készült, mikor a vár Bethlen Samu gróf tulajdonát képezte. Az ajtó mindkét oldalán oszlopszéken álló pillér tart a pillérek sok párkányához viszonyítva gyenge gerendázatot, melynek képszélét stilizált leveles indák fonadéka tölti ki.

Az említett ajtón a tanácsterembe lépünk. Nevezik Nagyteremnek, Lovag-teremnek is, de az bizonyos, hogy ez volt a vár reprezentacionális helyisége. A többi termek egyszerû famennyezettel (ebédlõ), vagy süvegek dongába bordanélküli metszõdésével (az ebédlõ és a tanácsterem közti helyiség), vagy díszesebben a gróf lakószobájául szolgált saroktoronyban nyolcsüvegû gömbboltozattal (hol is a bordák paszomántszerûen vannak kiképezve) födöttek. Egyedül a tanácsteremnek van féldomború plasztikával gazdag mennyezete. Az egész mennyezetet sasok és angyalok tartotta csergirlandok koszorúja fûzi körül. Az így körülzárt belsõ mezõ közepén három ügyesen mintázott amorett tartja az építtetõ grófnak, Bethlen Samunak és nejének Nagy Borbálának címerét eliptikus babérkoszorúk közt. A mennyezet négy szögletét végül egy-egy, az év négy szakát ábrázoló nõi alak teszi hangsúlyozottabbá. A különben tárgyánál fogva édeskés kompozíció jól stílusban van tartva.

Eddig elég jól állta a mennyezet díszítése az idõt. Csak az utóbbi idõkben ázott át a lyukas födélrõl becsepegõ víztõl, mely az értékes mûemléket már több helyen ki is kezdte. Darabok esnek le belõle elannyira, hogy ha gondoskodás nem történik, menthetetlenül veszve van. Most indult pusztulásnak a vár udvara is. A falak elõtt tornácok kerülik az udvart, s az idei nyár végén az északi oldalfal vízfolyosóját alátámasztó,-téglából rakott és vakolt 11 "dóriai" oszlop közül a rajta nyugvó tornáccal együtt, a fa korhadása, illetõleg a tégla kiázása miatt, tízet lebontottak, mert ezek összeomlásától lehetett tartani, így csak papíron áll az ígéret, mit a kastély utolsó tulajdonosa a községgel szemben szerzõdésileg kikötött, hogy a várat minden rongálástól kímélve jó karban kell tartani. (Makoldy József)

Részletes történeti leírás: http://www.korunk.org

Kivűlről úgy látszik, hogy nincs vele semmi probléma (viszonylag jó állapotú), de ha közelebbről megfigyeljük... és bemegyünk az udvarra: meglátjuk, hogy ez a különleges várkastély bajban van. (utolsó képek) 

Google Street View

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

5. Teleki - kastély (Pazsmos, Beszterce-Naszód megye)

Posmuș, BN, Romania

A település ma közigazgatásilag nagysajóhoz tartozik, bár attól földrajzilag elkülönül.

Az Árpád-korban német ajkú telepesek által alapított faluban Teleki Mihály erdélyi kancellár (1634-1690) szerzett birtokot 1680 körül. Ekkor még nem állt itt házuk, de a 18. század közepén már néhány unokája Paszmoson lakott. 

A mai udvarház helyén a 18. század közepén rozzant, fából ácsolt épületek álltak. Ezt Teleki Pál és Haller Borbála újjáépíttette barokk stílusban. (A két család címere a közelmúltig látható volt az épületen, a kapu felett. Ez sajnos leesett, így ma az egyik helyiségben őrzik.) Ők alakították ki az udvarház négyzetes elrendezését is: hátul az 1750-52 körül újjáépített lakóépület, az első, 1760 körül épült, tornyos kapuépület, két oldalt pedig gazdasági épületek zárták le a négyszögű udvart. A kapuépületet, amelyben kápolna is volt, nappali-, később vendégháznak használták. 

1823-ban az udvarház-komplexum leégett. Helyreállítása, melyet Teleki Ferenc irányított, 1830-ig tartott. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei során az udvarházat kifosztották és rombolás áldozatává vált olyannyira, hogy Teleki Ferenc kénytelen volt el is költözni innen nagysomkúti birtokára. 1868-ban a házat újból használatba vevő teleki Andor helyreállíttatta a károkat. 1936-ban a kapuépítménytől balra lévő istállót lebontották és kissé kijjebb újból felépítették. A Meczner Lajos budapesti építész tervei szerint felépült új gazdasági szárny a 17. század barokk stílusában készült el, így sokakat meg is tévesztve. 

1945-öt követően az épületeket a kiépülő kommunista diktatúra államosította és az itt berendezkedő állami gazdaság irodáit és szolgálati lakásait alakították ki benne. 

Az udvarház körül nagy kiterjedésű park és erdő terült el. Az erdőt az új "tulajdonosok" nagyrészt kivágták. A díszparkból mindössze néhány tölgyfaóriás maradt meg. Köztük egy kb. 500 évesre becsült matuzsálem ma is áll. Az udvarház mögött faiskola létesült. 

A lakóháznak használt épület kivételével az épületcsoport ma kritikus állapotban van. Jelenlegi birtokosa Beszterce-Naszód megye önkormányzata. Folyamatban van a Teleki-családnak való visszaszolgáltatásról szóló eljárás. 

Részletes történeti leírás: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf9198.pdf

(PDF olvasót előbb telepíteni kell, ha nincs)

Google Street View

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

Ahogy látszik: borzalmas állapotban van. Kutatva a műemlékek után ugyanarra a megállapításra jutok: ebben az országban nagy a probléma! Az Európai Unió tagjai vagyunk. Én biztos nem engedtem volna Romániát, hogy csatlakozzon. (és igen én mondom ezt: mint aki itt él) Nem lehet megengedni az ilyesmit. Az értékeinket hagyni, hogy teljesen lerombolódjanak. Sajnos ezért tart ott Románia ahol tart.

Eddig 15 elhanyagolt műemléket mutattam be. Sajnos még lesz legalább 100. Adja az Isten, hogy minél hamarabb fejezzem be ezt a sorozatot.