Karácsonyi Hangulatban

     Kép: NDO (Minden Jog Fenntartva)

     Szándékosan nem írtam eddig. Mindenhol az ünnepeket és a világ végét hallottam. Már megundorodtam tőlük. Úgy vagyok vele, ha valamit állandóan le akarnak nyomni a torkomon megutálom. Így vagyok pl egyes zeneszámokkal is. Mind erőszakolják ránk az idétlen japán PSy dalát (ami már elérte az 1 md -os nézettséget a Youtubon), ha akarod, ha nem ezt kell hallgasd mindenhol. Nem tudod elkerülni a szánalmas kitalált gangnam style táncot se. Őrület ez a szám és sajnos én még nevetni sem tudok rajta. 

Ehhez hasonlít a maják világvége tézise is. Mindenhol készültek erre a nagy napra. Volt aki pénzt költött különböző túlélő készletekre. (bunkereket is lehetett venni) Az ember ugye már az ősidőktől a túlélésért kűzdött. Az évek előrehaladtával egyre jobban érzem azt, hogy az emberek újból ezt helyezték előtérbe. Mindenben a pénz látják. Megnyugodtam, hogy ezt a maja jóslatot túléltük és nagyon örülök, hogy még élek.

 Amiért a maják sajnos átvertek, ezért a karácsonyt meg kellett megint ünnepelni. Ez az ünnep valahogy az idén egy kicsit más volt. Nyugodtabb, nem volt az a sűrgés - forgás a városban. A Jingle Bellst is talán 2 -szer hallottam valamilyen bevásárlóközpontban. Az is igaz, hogy kerültem az ilyen helyeket, ha láttam hogy jön szembe velem egy Mikulás azonnal megfordultam. Hagyjanak engem ezzel a karácsonyi túlzásokkal. Van egy határ amit meg kell húzni. Jelenleg Zilahon tartózkodom. A város szépen fel van díszítve, a főtéren a karácsonyfa is talán az idén sikerült a legszebbre. Csupán az idő nem kedvezett azoknak akik fehér karácsonyra vágytak. Ma karácsony másodnapján pl. esett egy kis eső, és a hőmérséklet meg elérte a 8 fokot. 

     Nem ellenzem a karácsonyt. Szép ünnep és van is értelme, ha értelmesen ünnepled meg. Én sajnos nem vagyok ünneplős típus, nem szeretem őket. Lehet ez rossz, és tudom, hogy azért valamit csak kéne ünnepelni, hiszen nem lehet minden nap hétköznap. 

Az ünnepeket persze idővel meg fogom szeretni, ha majd apa leszek. A gyerekek miatt már megéri megkedvelni a karácsonyt, a mikulást, a húsvétot és talán még a szülinapokat is... de egy darabig marad így. Leszek az az ünnepromboló kis törpe, akit nem érdekelnek az ajándékok és a szépen feldíszített karácsonyfák. Nem festek piros tojást, nem készítek tortát a szülinapomra. Én így érzem jól magam: és mindenki úgy él, ahogy jónak látja.

     Régen, az ünnepek szépek voltak. A család mindig összegyűlt, és együtt töltöttük az időt. Látogatásokból állt, igazi vacsoracsatákból: kinél van finomabb süti az kapja a 10 pontot. Ez megváltozott, valahogy az én rokonságom (és szerintem nem vagyok egyedül) megritkult. Testvérem Olaszországba költözött:, a rokonság és a barátok is szétszéledtek. A munka és a megélhetés szétsodorta a kapcsolatokat. De ez jó - e egyáltalán? A megélhetésért küzdeni kell, de épp ennyire? Ezek kőltői kérdések, ezért nem is várok rájuk választ. Mindenki maga döntse el ezeket a dolgokat.

     Nemsokára itt az Újév is: a részegség napja ahogy én nevezem. Jó dolog, azonban minden jóban van valami rossz is, jelen esetben a másnap. Ezért én mindig kerülöm a másnaposságot, az utóbbi években sikerült... nem tudom mit hoz az idei Szilveszter ... majd meglátjuk. (beszámoló a Szilveszteri élményekről nemsokára)

... és 10 nap múlva (azaz január 10 -én) 25 éves leszek: telnek az évek. Nem ünneplem meg (ezt már nem is érdemes írnom), kikerülöm valahogy: az idő nagyon gyorsan telik: nem szeretek rá emlékezni. A szülinap lényegében egy emlékeztető, hogy figyelj Öcsi már megint eltelt egy év. Elgondolkozok azon, mire jutottam eddig. Csináltam valami értelmeset ez évek alatt? stb. Az optimista és az engemnemérdekel kategóriájú emberek pedig leisszák magukat, mulatnak egy jót és kész. Talán ez a legjobb megoldás, nem törődni vele: éljük az életet vídáman, boldogan amíg csak lehet.

Végezetül pedig egy videó: az idei év karácsonya mindehol ebből állt: szeretettel sharingolom mindenkinek:

Kellemes Ünnepeket És Boldog Újévet!