Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Amikor kisebb voltam, élveztem. Szombat este elkészítettük a tojásokat: hagyományos módon, ugye. Hagymával színeztük, a mesterséges festékeket még a mai napig ellenzük. Azt hiszem egyszer ha kipróbáltuk: még a tojás fehérjét is megfogta. Lehet a mai, drágább cuccok biztonságosabbak és ahogy a címkéjükön írja: ,, csak természetes összetevőket tartalmaz'' - de inkább nem kérek belőle.

Itt van az eljárás, hogy hogyan kell hagymahéjjal tojást festeni:

Összetevők: egy adag hagymahéj, vöröskáposzta, levelek, virágok és tojás.

A legegyszerűbb természetes tojásszínezékek közé tartozik a vöröshagyma külső buroklevelei, amelyből ha főzőlevet készítünk a barna különböző árnyalataira színezhetjük tojásainkat, attól függően, hogy mennyi ideig áztatjuk a héjas lében.

Ha nincs kéznél egy zacskónyi buroklevél, a szomszéd zöldségestől egy kérésre beszerezhetjük. A díszítéshez használt virágokat, leveleket a kertünkben vagy egy kellemes hétvégi túra alkalmával össze is gyűjthetjük.

A mintaként használt leveleket, virágokat harisnyanadrággal vagy egy kinőtt póló 10x10 cm-re feldarabolt darabjaiba csomagoljuk. Mártsuk a leveleket, virágokat víz alá, hogy rátapadjanak a tojás felületére, majd rendezzük el őket mutatósan. Ezután ügyesen csomagoljuk be a tojásokat, majd kössük be szorosan az anyag végét. Minél passzentosabban tudjuk bekeríteni a tojást, annál tökéletesebb lesz a festés.

Óvatosan helyezzük a tojásokat a hagymahéjra, töltsük fel annyi vízzel, ami éppen ellepi őket, majd főzzük egy órán keresztül és hagyjuk a barna lében kihűlni. Más dolgunk nincs is, csomagoljuk ki a művészi tojásainkat. Egy kis szalonnabőrkével pár mozdulattal csillogóvá varázsolhatjuk hímes tojásainkat.

És a végeredmény?

Hát nem szebb? Persze még lehet díszíteni, ahogy akarjuk. Csak egy kis kreativítás kell hozzá.

Vasárnap reggel mindig felkeltem idejében: kíváncsi voltam: mit hozott nekem a nyuszi. Azután a közös reggeli: tojás és házi sonka stb. Jött az ünnepi mesekavalkád, és eltelt a nap.

Másnap ugye hétfő: a nagy nap. Locsolkodni kéne menni: hurrá!

Az elején még versenyeztünk, hogy ki tud több tojást gyűjteni: vittük is zatyrunkat. ,, Én kis kertész legény vagyok.... Jaj de szép, igyatok egy pohár Colát! Sütemény? - Egyél ebből is. Mna meg ez: kóstold csak meg, igaz milyen finom?''

Aztán teltek az évek... és a szép házi tojás helyett az volt a menő: ha Kinder tojásokat viszünk haza. Persze már útközben felbontottuk, hogy mi is van benne... a csokiját meg hazavittük. (nem fért belénk a sok sütemény miatt) Ha még egy kis pénzt is kaptunk mellé: akkor fülig ért a szánk.

Felcseperedtünk. A Cola helyett, már bor és sör került előtérbe.

,, Mna mit isztok? Megkóstoljátok a finom borunkat? Vagy hozzak inkább egy Heinekent?''

A lerészegedés minden évben jelen volt: a különböző összeturmixolt italok nem is fejthettek ki más hatást. 

A tojást nem fogadtuk el: csak bort adjanak: de aztán finomat!

És jelenleg a húsvét: mellékes. Nincs locsolkodás, mert már kiment a divatból. Esetleg a közeli rokonokat meglátogatjuk: aztán csak úgy hagyományból elővesszük a gyöngyvirágos kölninket és megkérdezzük: ,,Szabad -e locsolni?"

Hát persze... 

Na de a hagyományokat meg kell őrizni.

Ilyen szokások vannak a nagyvilágban:

Németország

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjénél előkelő helyet kapnak a piros tojások és a bárány alakú torta. A gyerekek a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, de a játékban a felnőttek is szívesen részt vesznek. 

Téltemető hagyomány is kapcsolódik a húsvéthoz: a húsvéti máglya, melyen a karácsonyfákat égetik el. Így köszöntik a tavaszt.

Svédország

Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Kisebb településeken néhányan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak. Ez a hagyomány sokban hasonlít az USA-beli Halloween szokásaira.

Finnország

Északon békében, nyugalomban, felhajtás nélkül ünneplik a húsvétot; a nagyhetet is „csendes hétnek” nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem ajánlatos érintkezni se ismerősökkel, se idegenekkel. A böjtöt szigorúan betartják, a hagyományok szerint enni csak naplemente után szabad.

Ausztrália

A nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, ám az ausztrálok nem igazán tudnak ezzel a jelképpel azonosulni. Ausztráliában ugyanis a túlságosan elszaporodott nyulak hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl (őshonos ausztrál állat) vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egyetlen közös tulajdonságuk a hosszú fül.

Bulgária

A tojásokat változatos színűre festik, majd rengeteg tojással díszítik a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek elajándékozzák ezeket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. A hiedelem szerint, ha épen marad a tojás szerencsés évet hoz.

Szicília

A kisebb településeken a fiatalok az évnek ebben a szakában Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás csúcspontja, amikor a gyászoló Mária lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat.

Lengyelország

Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az ünnepi ételeket. A kosár tartalma sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, szerencsét és boldogságot kívánnak és a húsvéti tojás egynegyedét megosztják egymással.

Amerikai Egyesült Államok

A hagyományok szerit a kisebb gyerekeknek eldugják a tojást a kertben vagy a házban, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást színes tojásokkal, díszekkel dekorálják. A locsolkodás itt nem szokás, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum viszont a kereszt, amely valamilyen formában minden évben megjelenik.

Wales

Régen nagypénteken (Y Grolith) minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket látni. Ilyenkor mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek ebből szőttek ember alakú szobrot. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

Mexikó

A húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa jelentése „Szent Hét”. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek. Pascua az a hét, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Ilyenkor Krisztus feltámadását ünneplik. Ezekben a hetekben sokan utaznak, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek az emberek.

És amit jó tudni:

A húsvéti szimbólumok eredete

- A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

- A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte európában a húsvét ünnepével társítják.

- A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.

- A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek!