Italy - Arriva


Kezdem.
Már vagy az indulásom előtt 3 hónappal el volt döntve a pontos dátum: augusztus 15. Meg is vettem júliusban a repülőjegyet. Jön egy kis kitérő:
WizzAir: olcsó, semmi extra (fapados) mna és made in Hungary. Honlap: http://wizzair.com/. Itt lefoglalhatod a jegyet (bankártya) nagyon egyszerű. Az az elv, hogy ,, rendeld meg minél előbb a jegyet, mert akkor a legolcsóbb,, tévhit. Minden társaságnál máshogy működik. A WizzAir -nél észrevettem, hogy a legolcsóbb jegyet az indulás előtt 2-5 héttel veheted meg. Persze ez sok minden mástól is függ. (pl nem mindegy melyik nap: hétvégeken drágább). Amiért nekem kötött volt az időpont (aug 15) ezért nem a legolcsóbban repültem. Mna de mindegy. Megvolt a jegyem.


Én amiért nagyon nem stresszelem magam: az utolsó pillanatban kezdtem el készülődni. (hajat vágni, elintézni a munkaügyi papírokat, venni ezt- azt ami kell...) Anyukám ideges is volt: ,, hogy tudsz ilyen nyugodt lenni? Mindig a legutolsó pillanatban csinálsz mindent. Nekem aztán legalább pakkolj be este: ne reggel indulás előtt!,,
Elérkezett az indulás napja. Beállítottam vagy 3 telefonomat, hogy cseregjen (ami biztos az biztos: tán mind a hármat nem nyomom ki szokásom szerint) és felébredtem 7-kor...elkészültem..szokásos búcsúzás..fany autóbuszra szállás... és Kolozsvárra érkezés. Gondoltam legalább most menjek busszal: pontosan érkezik, a stoppolás elég kiszámíthatatlan. Hőség volt: nagy hőség: ezért kellett vegyek egy jó hideg Coca - Colát: húúú de jól esett. Még kóboroltam egy kicsit a városban mna aztán Mihály Vitéz szobrától venni a 8 -as buszt... és megérkeztem a reptérre. Amiért elég korán érkeztem (még volt vagy 1 óra a kapu kinyitásig) ezért elkezdtem unatkozni. Hallgattam a zenét, podcastokat... közbe figyeltem az embereket, hogy szállnak ki a taxiból és cipelik a reptérre a bőröndjüket, sétafikáltam a váróban... lassan eltelt az idő. Itt megjegyzem, hogy én nagyon lassú (inkább: olyan ráérek típus- de ha kell belököm a turbót), megfontolt embertípus vagyok: de ennek ellenére utálok várni. Nem bírom idegekkel: sétafikálok ide- oda ilyenkor. Orvosoltam a helyzetet: ezért mindig nálam van az mp3 lejátszom és az okostelefonom is tele jobbnál jobb mixekkel, és beszélgetős podcastokkal.
A kapu: eddig vígan átkeltem az ellenőrzésen, most valamiért elkezdtem csipogni. Le is fogott az Úr és végig ellenőrzött a mütyürjeivel. Még a talpamat (le kellett vegyem a lábbelimet) is lescanelte. Aztán elnézést kért : la revedere. Jött a repülés ... belőktem a mobilomról a sorozatomat: aztán végig azt néztem: el is röpült az idő is. Szerencsére a stewardessek fiatal csajok voltak (és nem fiúk mint a legutóbb): és magyarok. Sajnos képeket nem csináltam: nem jutott eszembe. Amúgy meg eddig nem is csináltam egyet sem. Megérkeztünk Bergamóba, a sógorom már várt és Bressóig tütükélt engemet. Amint olvasható ez egy nagyon szokásos, unalmas repülés volt: nem is értem miért kezdtem el ezt megírni.
És itt vagyok. Eltelt 1 hét. Mit csináltam eddig? Anita (unokahugóm) nagyon örült mikor meglátott: szeretjük egymást nagyon :D Sokat játszottunk, beszélgettünk...mentünk a parkba, strandra (szeret locsizni) ide-oda meg amoda. Lefoglalt. De általába ilyen mindig az elején...mindig ,, Zolika hol vagy?,, Ha mentem a konyhába: ,, Gyere a szobába!,, Most már megszokott: nem vagyok neki már új vendég.
Ma nekikezdtem a biciklitúrának is. A múlt nyáron minden áldott nap minimum 2 órát bicikliztem. Le is adtam 10 kilót 2 hónap alatt. Aztán mikor visszautaztam igazi otthonomba, a sportolási tevékenységem alábbhagyott. (hogy miért? majd később)... ezért vagy 3-4 kilót felszedtem. Jó hogy csak ennyit: ügyeltem azért az étkezésre.
Szóval: újból biciklitúra (majd lesznek bejegyzések róla). Jó volt újból nekivágni, szeretem: olyan szabadnak érzem magam... Közben hallgatom a zenéimet is: Isteni!
TV: van Digi (az RDS -től) : de én be se kapcsoltam: nem érdekel, még a román hiradó sem. Utálom az egész médiát. (néhány csatorna kivétel: NG, Discoveryk, Fixtv, tudományos csatornák, bbc - de ezeken is rengeteg reklám van, ezért elmegy hamar tőlük a kedvem)
Főzés: eddig nem főztem: de nemsokára neki kell kezdjek. (seggítsek a tesómnak) A sógorom hétfőig szabadságon van ezért ő töltötte be a szakács szerepét. Szeretek főzni: ezért nem lesz gond vele.
Internet: írom a bejegyzéseket: ezért van. Hogy milyen? Ez majd egy külön poszt lesz.
Coca - Cola: otthon rákaptam erre a szarságra. Itt is van: és hihetetlen, de olyan az íze mint otthon. (kb ugyanabban az árban) Próbálok minimális mennyiséget önteni a számba. (naponta 1 doboz)
Idő: eddig egyszer esett az eső, némileg meleg van, de nem kánikula. Tornádó még nem volt.
Szoba: külön szobám van, ezért pötyöghetek amíg el nem alszom. 
Alvás: én éjjeli bagoly vagyok. Szeretem az éjszakákat, mert csend van és nyugalom. Ezért én általában ilyenkor érzem a legjobban magam. Itt azonban megpróbáltam megváltoztatni a lefekvési - felkelési szokásomat: max 1-2-3 éjjel fekszem (attól függ mikor álmosodom) és reggel 8-9-10 fele kelek. 

A városi hangulat: Bresso
Eddig nagyon nyugis volt. Augusztus van ezért itt mindenki szabadságon van. Amikor megérkeztem alig lézengett ember az utcákon. Elmennek üdülni... de abszolúte mindenki. Minden be van zárva: csupán a nagyáruházak (Esselunga, Carrefour, Auchan, iN's, mna meg a rengeteg Mall) vannak nyitva. A külföldiek (azaz itt csak úgy nevezik őket: stranieri) ilyenkor jól kivehetők. (akik nem utaznak haza) Általába ők itt maradnak: mert költséges a hosszabb üdülés vagy a hazautazás. De persze azért vannak itt ilyenkor olaszok is: idősebbek és olyanok akiknek nincs kedvük a tengerhez. A héten már nekilódúlt a forgalom: jönnek hazafele. A buszok is már rendszeresen járnak és az üzletek is kezdenek kinyílogatni.
Kezdek álmosodni ezért zárom is soraimat.
A következő bejegyzéseim olasz szagúak lesznek...

Címkék: , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés ebben a blogban