Elhanyagolt Műemlékek Nyomában (2)

július 31, 2013 Bíró Zoltán 0 Comments

Folytatódik a bejegyzésem. Aki olvasta az első részt az tudja mi következik. Aki nem, az elolvashatja a következő linken: elhanyagolt-muemlekek-nyomaban-1.
A következőkben újabb 5 elhanyagolt műemléket fogok bemutatni: Erdélyre koncentrálva. Még nemtudom, hogy foglalkozok e majd más területeken lévőkkel. Majd amikor az erdélyi elhanyagoltságot befejezem, eldöntöm. Szó ami szó: van itt elég amiről  írjak... sajnos.
1. Mikes-Szentkereszthy-kastély (Zágon, Kovászna megye)
Zagon, Romania


A zágoni Mikes-Szentkereszty kastély valószínűleg 17. századi eredetű, de mai formáját a 18. század elején kapta. 1902-ben is átalakításokat szenvedett, majd 1997-ben hozták utoljára rendbe, és jelenleg a Zágoni Művelõdési Központ emlékkiállításainak ad otthont.
 valamikor Zágonban  nagy befolyással rendelkező Mikes és Szentkereszthy család az 1600-as években építtette itt meg udvarházát. A kastély kertjében, az ún. Mikes-kertben emlékművel jelölték meg azokat a romokat, ahol a falu híres szülöttének, Mikes Kelemennek a szülőházát feltételezték. Itt láthatóak a Mikes-tölgyek is, amelyekről a  helyi hagyomány úgy tartja, hogy ezen a fák alatt játszadozott Mikes Kelemen. Emlékszobája a Mikes-Szentkereszthy-udvarházban található



Google Street View

Sajnos a street viewen csak így lehet megnézni a kastélyt.
Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

Némileg jó állapotban van, de lehetne jobb is. Táblákat elvétve láttam csak, hogy jelezzék: hogy van itt egy kastély. Jó lenne: ha egy rövid történettel ellátott leírással: egy táblát helyezzenek ki Zágon központjában. (én nem láttam, de lehet van) Tehát: egy kicsit jobban ide kéne csalogatni a turistákat.

2. Zsombory kastély (Magyarzsombor, Szilágy megye)
Zimbor, Romania


Megpróbáltam egy szebb képet tenni így az elején ... nagyon nehezen kaptam. A kastély borzasztó állapotban van.

Magyarzsombor központjában, egy kisebb magaslaton áll, a parkkal övezett Zsombory kastély. Egy régi udvarház helyére 1892-ben építette Zsombory Lajos és neje Kozma Mária. Az 1900-as évek elején a gróf kártyán elvesztette a kastélyt, amely így Săulescu pénzügyminiszteré lett.
Ő nemigen lakott itt, a kastélyt és a kertet felesége, Maria nagysága gondozta. Az államosításkor az épületet az egészségügyi minisztérium kapta meg.
Szanatórium, orvosi rendelő, legutoljára pedig polgármesteri hivatal működött benne. Érdekes módon senki sem igényelte vissza a kastélyt. Jelenleg a közel 2 hektárnyi parkkal körülvett 14 szobás épület teljesen üresen áll, állapota napról-napra romlik. A polgármesteri hivatal eladta az ingatlant.

A jelenlegi tulajdonosok Ausztráliában élő romániaiak, most szabadulni szeretnének tőle. Szomorú sorsa volt ennek a szép grófi kastélynak, melynek még ajtóit és ablakait is Ausztriában készítették a monarchia idején.

Sokkoló képek következnek:














Google Street View

Ezen a kis utcácskán kell bemenni. (iskola mellett) Lehet kérdezősködni is (aki el akarna látogatni), az emberek nagyon barátságosak. De vigyázat, ahogy a képeken is feltűnik: a kastély nagyon rossz állapotban van, omladozik: ezért csak kívülről szemléljük meg. 
Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

3. Thury - Bányai kastély (Székelytamásfalva, Kovászna megye)
Tamașfalău, Romania


A 19. század elején épült (1810 és 1820 között) Thúry-Bányai udvarház a háromszéki empire építészet egyik remeke.
A helybeliek által „kastély”-nak nevezett épületet a zabolai önkormányzat megvásárolta és a falu művelődési házaként hasznosítja. Vele átellenben a Bányai kúria a kommunista diktaúra idején a helyi állami gazdaság székháza volt, 1989 után visszakapták jogos tulajdonosai.

Megjegyzés: Székelytamásfalva Zabola-hoz tartozik.
Az interneten nem találtam információkat a kastélyra vonatkozólag. (csak amennyit leírtam) A képek alapján lehet látni : elhanyagolt műemlék egy elhagyatott falucskában. 
Képek: Roxana Radu









Google Street View

Valahol a házak között helyeszkedik el ... 

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

4. Bethlen - kastély (Betlenszentmiklós, Fehér megye)
Sânmiclăuș, Romania


A kastélyt Bethlen Miklós építtette 1667-1683 között. Hajdanán két kőfal, 5 bástya és vizesárok védelmezte. 1719-ben itt kötött házasságot Bethlen Miklós Ágnes leánya, báró Kemény Zsigmonddal . 1856-ben a kastély a Bethlen családtól a Bruckenthal család, birtokába jutott. A báró rendbehozatta, majd mezőgazdasági iskolát nyitott meg benne. Ám jött a kommunizmus, és elvei alapján az állami mezőgazdasági intézetnek ajándékozta a kastélyt. Ők pedig rögtön meg is találták a rendeltetését: a luxus szobákba a más vidékről idehelyezett fiatal mérnökök és a fejőmunkások családjait költöztették.
Ötven év pergett le és mialatt óvoda, börtön, étkezde, mészérszék és pezsgőrészleg működött az épületben, a csodaszép freskók és stukók sorra mind eltüntek.
A hajdan szobrokkal díszített mesés csigalépcső, mely korában igazi csodának minősült, ma megfosztottan roskadozik, az erkély pedig nem tudni melyik pillanatban zuhan alá. A kitört ablakok mögötti benti semmit most egy vastag rozsdás láncon függő hatalmas lakat védi mindenkitől, ám az idő vasfogán nem fog ki senki!

Egy részletes dokumentumot találtam az interneten a kastélyra vonatkozólag: akit érdekel a történelme (főleg) az elolvashatja. PDF dokumentum: ígyhát szükséges egy Adobe Acrobat Readert vagy egy Foxit Readert feltelepíteni.








Egykoron

Google Street View
- nincs-


Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview (térkép)

5. Haller-kastély (Kerelőszentpál, Maros megye)
Sânpaul, Romania



Kerelőszentpál (Sânpaul) Romániában, Maros megyében található, Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra, a Maros bal partján, a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. A település egyik legjelentősebb épített öröksége az 1760-ban, Haller Gábor által építtetett barokk kastély.
A kerelőszentpáli Haller kastély története közel 500 évre tekint vissza, az erdélyi Maros megye egyik nevezetessége, mely fénykorát leginkább az 1930-as években élte. A második világháború után, a nemesi családok kitelepítését követve, bútorait, értékeit ellopták, építőanyagait elhordták, és szép lassan az enyészeté lett. Bár régi tulajdonosai visszakapták birtokukat, jelenlegi nagyon romos állapota miatt jövője kilátástalannak tűnik.
Először Alárdi Ferenc épít itt várat, a 16. században, amelyet a Báthory István fejedelem és Bekes Gáspár közötti, 1575-ös kerelőszentpáli ütközet után leromboltak. Haller István 1610-ben új várkastély építésébe kezdett, amelyet 1674-ben fia, Haller János fejezett be. Ezt a második várkastélyt a Rákóczi szabadságharcok idején semmisítettek meg újra. A harmadik, barokk stílusú kastélyt 1760-ban építtette Haller Gábor, Haller János unokája. A kastély utolsó tulajdonosai Haller István gróf, és felesége br. Schell Bauschlott Mária Lujza, akik fiukkal Haller Gézával és lányukkal Haller Ilona Katalinnal, és annak férjével, Harmath Ferenccel lakták a kastélyt az államosítás előtt.
A hallerkői Haller család nürnbergi eredete a 13. századra vezethető vissza. A 15. század második felében Magyarországra került tagjai közül Rupert tagjától származik a család magyar ága. A család csakhamar előkelő szerepet visz Erdély történetében. A család két fő ágazatának magalapítói Haller Gábor (1550-1602) fiai: az idősebbiktől, Istvántól a fehéregyházi ág és az ifjabb Györgytől a kapjoni ág származott. Bárói rangot 1699-ben, grófi rangot pedig 1713-ban kapott a család.
A jelenlegi épület elrendezése és tömegkompozíciója fénykorában a nyugat-európai barokk kastélyok formáját és elrendezését követi. Alapformái az épületszárnyak U alakú elrendezése, és az udvari árkádsor. E stílus visszavezethető Grassalkovich Antal herceg által építtetett gödöllői kastélyhoz, melynek szertesugárzó hatása a kor legjelentősebb magyarországi és erdélyi kastélyain ismerhető fel. IV. Haller Gábor felesége, Grassalkovich Anna-Mária a gödöllői kastély építtetőjének a leánya volt, így a közvetlen rokoni kapcsolat is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a Grassalkovich család gödöllői kastélyának 1740-es évekbeli építészeti átalakítása hatással volt a kerelőszentpáli kastély átalakítására.
Főhomlokzata háromsíkú, középső része, kiemelt manzárdtetőzetével, a kastély tömeghatását növeli. Szimmetrikus elrendezésű főhomlokzata falisávokkal tagolt, a középső rizalitnál a falisávok két szintet fognak össze, képileg a középső részt magasítják. Ablakai egyszerűen kereteltek, az emeletiek íves szemöldökpárkánnyal díszítve. Fő és osztópárkánya mérsékelt kiállású. Külső mellékhomlokzatai hasonlóképpen mérsékelten díszítettek, az udvar felőli homlokzatok kiképzése a földszint árkádnyílásaival, boltozatos tornáccal, a középső rizalit félköríves ablakaival és üvegezett ajtóival, valamint az ablakok zsalugátereivel hangulatos képet adnak. A külső homlokzatok kiképzésénél a francia barokk, az udvariakénál az erdélyi népi barokk építészet hatása látható.
A középső rizalit tengelyében, a földszinten, az udvar felől helyezték el a hallt, díszes keményfa lépcsőkkel, az emeleten a nagy, reprezentációs termeket. Az épület udvar felőli hosszában a különböző rendeltetésű termeket, lakosztályokat osztották be. A földszintre lakószobák és más rendeltetésű helyiségek kerültek, valamint a kastély kápolnája. A termek kiképzése díszes volta tengelybe elhelyezett ajtókkal egymásba kapcsolódó teremsor ünnepélyes benyomást nyújtott. Az ajtók, ablakok keményfából faragott bélettel, díszesen készültek. Hasonló modorban készült egyes termek falainak lábazati burkolása is. A termek padlózatai mintásan kialakított parkettával és mintás (színes) mozaikkal készültek.
A kastélybelső változatos berendezése a barokktól a rokokón át a klasszicizáló bútorstílusokig a Hallerek reprezentáló hajlamát, pompaszeretetét tükrözte. Az értékes bútorok mellett szőnyegek, festett képek,, porcelánok, asztali edények, továbbá szebbnél szebb porcelánkályhák növelték a szobák szépségét.
A kastély hátranyúló épületszárnyai által lezárt udvart, valamint a kastély körüli kertet barokk modorban, geometrikus formákkal alakították ki. A díszkert létrehozása Bethlen Ilona grófnő nevéhez fűződik, aki az 1900-as években telepítette be a körülbelül 50 holdas területet. A díszkert a harmincas években lehetett a legpompásabb, kavicsos útjaival, virágágyásaival, díszfákkal és cserjékkel ékesítve, kis tavakkal, mocsárral, fenyvessel, az általuk kerített virágházakkal, teniszpályával, gyerekházzal, hintával, kőasztalokkal és padokkal méltó kiegészítője volt a kastélynak. 1949 után fokozatosan tönkrement a 20. század elején készített fényképeken megörökített kert is. Egykori szépségére néhány villám sújtotta fán kívül ma már jóformán semmi nem emlékeztet, virágdíszéből hírmondó sem maradt, a tavacskák kiszáradtak, feltöltődtek, erősen megrongálódott a parkba vezető kőlépcső is.

1945-ben az átvonuló orosz katonák az épületet erősen megrongálták. A Haller család 1945 után már csak a kastély földszinti helyiségeit használta, de azokat is el kellett hagynia 1949. március 2-án, amikor a hatóságok kitelepítették az egykori birtokos család tagjait. 1959-1960-ban a műemlékvédelmi hatóság felújíttatta az épületet, amelyet előbb mezőgazdasági központként, később iskolaként, utóbb zöldségraktárként hasznosítottak. Kezdetben az épületben lakások is voltak, később ahogyan az elhanyagoltsága fokozódott, kiürítették. A kommunizmus időszaka alatt szép lassan a kastély berendezését széthordták, a díszlépcsőt szétverték, az emeleti termek fagerendás födémeinek gerendáit, fal- és padlóburkolatait le- illetve felszedték, ajtó-ablakszerkezeteit kibontották és elégették vagy elhordták. A téglát, a követ és tetőcserepeket elhordták építőanyagnak. A porcelán és cserépkályhákat szétszedték, csak két fehér porcelánkályha cserepeit sikerült megmenteni, újra felépíteni, amely jelenleg a marosvásárhelyi múzeumban (Toldalaghy házban) található. Tizenöt évi kérvényezés, kilincselés, pereskedés után Haller Ilona és férje Harmath Ferenc visszakapták az épületet, majd a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek adományozták.







A következő két képet Orbán Balázs és Fekete Zsolt készítette.
Nem is lehetne jobban bemutatni a kastély pusztulását. Ugyanabban a szögben és fényképészeti módszerrel lett levéve.
Az első 1864 körül készült, a második kép pedig napjainkban. (2004)
Hihetetlen!



Google Street View



Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

Kerelőszentpál szélén fekszik. Egyetlen tábla sem jelzi, hogy mi található ott. Elhanyagolt, lepusztult ... Nem foglalkozik senki se vele. Nem jártam arra: de a képekből és főleg a Street View -n látottak alapján elképzelhető, hogy egyes emberek folytonosan rongálják. 



0 comments: