Elhanyagolt Műemlékek Nyomában (1)

július 01, 2013 Bíró Zoltán 1 Comments

Hihetetlen, hogy egy olyan országban élek : ahol nem törődnek a műemlékekkel. Hagyják, hogy pusztuljanak el maguktól. Egyesek olyan borzalmasan néznek ki, hogy egy Hollywoody film kísértetkastély színhelyéül is választhatnák. Talán ezt akarják? Nem hinném: a pénzt sajnos másra költik (vagyis szépen ellopják: és ők elköltik).
Mit lehetne tenni? Felújítani. Egy civilizált társadalomban a műemlékek kiemelt szereppel rendelkeznek: elsősorban turisztikai látványosságok (nagy potenciállal), ezek adják meg azt a löketet: ami sajnos jelen esetben Romániának nincs meg. Miért jönne ide egy külföldi turista? Mit lásson? Ezeket a romos épületeket?
Ezért jönnek ide a turisták:
1. Munka miatt: valamiért itt akadt dolguk, és eltöltenek néhány napot (főleg nagyvárosokban)
2. Néhány látványosság miatt: Parlament, Bran - kastély (Drakula), Brassó, Szeben, Kolozsvár, moldvai kolostorok, Máramaros ... Igen, van néhány hely: amivel büszkélkedhetünk: de ez annyira kevés (az ország nagyságát tekintve), hogy sokan inkább más vidékekre eveznek.
3. A szép nők
4. De valamiért mégis kecsegtető az országunk egy adott csoportnak : a vad, az elhanyagoltság, civilizálatlanság miatt vannak látogatók. A szép és érintetlen táj, a falusi élet - ezek a fő turisztikai vonzó tényezők, olyannyira, hogy még a rossz út ellenében is bevállalják Romániát... És ha véletlenül (mna persze) fejlődne az infrastruktúránk : ez a potenciál eltünne... és azután mivel fogunk büszkélkedni? 
Ezért kell ezeket a remek: történelmileg gazdag műemlékeket felújítani és turisztikailag bevonni a célpontok közé.
De nem törődnek vele: hagyjuk csak, hogy pókhálósodjanak, és tűnjenek el a szemünk láttára. Kiemelném, hogy sok közülük napi szinten rongálásoknak vannak kitéve. Van amelyik a koldusok laktanyáivá alakult át.
A lentebbi műemlékek elhanyagoltsága főleg a rendszerváltás után kezdett el hangsúlyos lenni.

!!! Minden egyes kastélyt megkerestem Google Street Viewn, és beilesztettem (ahol volt) képeket: ezáltal jobban kimutatható a környék szépsége avagy elhanyagoltsága. A bejegyzés még folytatódik. Mindig 5 műemléket mutatok be. Így is elég hosszúra sikeredik!!!

1. Wesselényi - kastély (Zsibó, Szilágy megye)
Jibou, Romania

A legelsőnek a Wesselényi - kastélyt választottam, mert ez az én lakóhelyem közelségében található. (Zsibó- Zilah távolság : 26 km)
Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta.
A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos. A Wesselényi-kripta maradványa a kastély közelében található, itt van eltemetve idősebb és ifjabb Wesselényi Miklós. Parkjában botanikai kiállítás látható.

Egyéb képek: 



  
A kastély egykoron


Google Street View

Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

2. Mikó - kastély (Felsőmarosújvár, Fehér megye)
Uioara de Sus, Romania


A helyén állt egykori várat először 1290-ben említették. 1336-ban az esztergomi érsek kétszázezer márkával járult hozzá építéséhez. Gálfi János reneszánsz stílusban átépítette. A 17. században sáncárok vette körül, amelybe a Maros vizét is bele tudták vezetni. Az árok ma is látható. 1742-ben Mikes István kibővítette és barokk stílusban felújította. 1848-ban leégett. 1856–1869-ben Mikó Imre megbízásából a kolozsvári Kagerbauer Antal tervei alapján építették újjá, angolos neogótikus stílusban. 1959-ben költözött ide a környék borászati központja, majd 1999-ig karácsonyfadísz-gyártó üzem működött benne.



Google Street View
- Nincs -
Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview (térkép)

3. Bay - kastély (Ördögkút, Szilágy megye)
Treznea, Romania


Ördögkút központjában látható kastély Bay Ferenc földesúr építette a XIX. század közepén.
Itt élt családjával együtt 1944-ig. Mindössze néhány héttel azelőtt, hogy ideérjen a második világháború frontvonala, családjával együtt felesége szülőfalujába, Körtvélyesre költözött. Végleg elhagyta a Ördögkutat, emiatt a település lakossága őt tette felelőssé a néhány héttel később bekövetkezett vérengzések miatt.
A háború után a kastély TSZ székhely lett, 90 után pedig közprédára került. Állapota napról-napra romlik, csupán műemlék státusza óvja a lakosság haragjától. Lebontani nem szabad, renoválására, konzerválására pénz nincs, hát várják, hogy magától összedőljön. Történik mindez annak ellenére, hogy Ördögkút az ország egyik egyedi épületét birtokolja.
A kastély két szárnyát, a velencei "sóhajok hídjának" mintájára készült átjáró köti össze.





Google Street View


Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview
Szörnyű!!!

4. Kornis - kastély (Szentbenedek, Kolozs megye)
Mănăstirea, Romania


1573-ban Báthory István fejedelem Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozza Szentbenedek birtokot, aki a főépületet emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata bitokolja, de ugyanebben az évben a birtokot a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adja, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolják. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott.
A kastély főépületét Kereszturi Kristóf építtette 1573 és 1593 között. A XVII-XVIII. század során a kastélyt több rendben bővítették, és átalakították. 1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta rendbe.
1948-ban került az épület államosításra. 1950-51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975-76-ban renoválták. A kastély kápolnáját az ortodox egyház vette át.
A kastélyt Kornis Gabriella visszaperelte az államtól 2006-2007 körül, állaga azóta is romlik.






Google Street View

Mănăstirea Dés (Dej) - től nem messze található: aki rá akar keresni google mapson megteheti. A kastély megtekinthető Street View -en: hihetetlen látvány. Csak a műemlék tábla jelzi, hogy itt van egy kastély. Bejáratánál pedig szénakazal: borzalmas!



Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

5. Lónyai várkastély (Aranyosmeggyes, Szatmár megye)
Mediesu Aurit, Romania


Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb épülete, az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély. 

A vár építésének idejét nem ismerjük, először 1278-ban említi oklevél. Birtokolta a Kaplony nemzetségbeli I. Jákó, majd fia I. András, akitől IV. László király - az ellene I. András által elkövetett merénylet miatt - a várat és tartozékait elvette, Miklós erdélyi vajdának adományozta.
 A település 1409-ben mezőváros lett, melyet a várral együtt 1429-tôl Meggyesi Simon és János, 1442-tôl Móriczhidai Móric birtokolt. Báthori István és András 1493-ban erőszakkal elfoglalták a Móriczhidaiak kihalása után, majd per tárgya lett 1520-ig. A Báthoriak nem lakták, romlásnak indult. Az utolsó Báthori halála után leányágon Lónyai Zsigmondé lett, hozzá fűződik a várkastély mai formájának kialakítása. 

A kapu feletti 1630-as évszám az építkezés befejezésére utal. Az építtető feliraton is megörökítette nevét: "Magnificus Sigismund De Lonia comes comitatus crasnensis a fundamentis extruxit". „Alapjaiból építette nagyságos Lónyai Zsigmond, Kraszna vármegye fõispánja”.
Lónyai Zsigmond 1643-ban meghalt, a várat Kemény János erdélyi fejedelem felesége, Lónyai Anna örökölte. A törökök 1661-es erdélyi hadjáratuk során megpróbálták a várat elfoglalni, de nem sikerült nekik.
1690-ben felvett leltárakban is a fejedelemasszony birtokaként szerepelt a roskadozó félben lévő vár. A vár megmaradt részei 1707-ben leégtek. Az uradalom Lónyai Anna halála után a kincstáré lett, ahonnan báró Wesselényi Ferenc 1732-ben szerezte meg és a vár helyén, köveinek felhasználásával egy várkastélyt építtetett.  
A Wesselényi családtól gróf Bethlen Zsuzsanna és gróf Teleki Sámuel örökölte, kiknek leszármazottai a XIX. sz.-ban is birtokolták.  A várkastélyt a II. világháború végén a visszavonuló németek felgyújtották, azóta láthatólag kisebb állagmegóvást végeztek csak rajta.  A háború végén az oroszok által felgyújtott kastély újjáépítésével később nem foglalkoztak, s az épület állaga azóta is folyamatosan romlik. Egykori díszes berendezései, aranyozott mennyezetű ebédlője – ahonnan állítólag nevét is nyerte – teljesen megsemmisült. Ma a várkastély és a sarkain álló vaskos tornyok kiégetten, tető nélkül állnak.







Google Street View



Street View elérhetőség: https://www.google.com/maps/preview

1 comments:

G.Ferenc, Budapest írta...

A szentbenedeki Kornis kastély a II. Világháborúban nem sérült meg lényegesen, az épületek mindegyike lakható volt még 1946-ban is. A mai állapotot a karbantartás 70 éves hiánya és szándékos rongálás, bontás okozta. Ez a folyamat ma is zajlik, nemrégen a két darab 300 éves umikornis szobrot rongálták meg, miközben megpróbálták ellopni.