Mi történik az időjárással?



Egy kis tudományos bejegyzés következik. Éghajlatváltozás. Az egyetemi tanulmányaim során sokat foglalkoztam a témával. Ebből államvizsgáztam (Kolozsvár adatainak éghajlati-statisztikai elemzése) és legutóbb a disszertációmba is belefoglaltam, persze más aspektusból. Az elemézeim során arra az eredményre jutottam, hogy igen is van éghajlatváltozás: egyre melegebbek az évek, telek egyre enyhébbek, csapadék változatos (volt olyan év amikor alig, de olyan is amikor túlságosan sok eső zúdult a fejünkre)... Mna de nem a disszertációmat fogom itt közzétenni.



 Biztos mindenki érzi: hogy valami baj van az időjárással. Nincs már tavasz és ősz. A síléceket alig vesszük le a lábunkról, már mehetünk a tengerre napozni. Ez szomorú. Az én kedvenc évszakaim: a tavasz és az ősz eltűntek. A drága tavasz: amikor feléled a természet... kezd életre kelni. Rügyeznek a fák... szagoljuk az illatos virágokat. Nincs az a nagy meleg, sem az a dermesztő nagy hideg. Épp jó. Megvan a maga hangulata. Az első tavaszi nap számomra mindig is ünnep volt.... de már az utóbbi években nem ünnepelhetem.
 A drága ősz: a maga ,,iskolába fáj a lába'' hangulatával.... Régen mindig vártam az iskolát (általános iskolás koromban): és az ősz közeledte mindig is mosolyra derített. Hullottak a fákról a falevelek. A természet más színekben pompázott... más volt és egyedi. Fel kellet venni ugyan a pulcsit, de még ki lehetett bírni. Időnként még a természetben való sütkérezés is megoldható volt. A négy évszak mostmár tovatűnt. 2 maradt... de még ez a kettő is egyre rosszabb. A nyarakat alig lehet elviselni. Borzasztó kánikula, fülledt levegő, erős napsütés jellemzi. Időnként záporokkal, ami jól fog, de az is oly ritkán záporozik, hogy a növények, a fák és apukám kerti ültetvényei csak száradnak ... és száradnak. A tél: néha nagyon hideg, máskor meg esővel tarkított. Legutóbb hideg volt és eléggé hosszúra sikeredett. Négy évszak nincs többé. Milyen jó is volt régen. Télen szánkóztunk, tavasszal sétálgattunk, nyáron strandoltunk (nem kánikulában) és ősszel pedig szüreteltünk. Nyáron nem volt az a probléma, hogy jaj az UV megégeti a bőrödet: rákos leszel , meg egyéb nyavalyád lesz. Napszúrást kapsz fiam! Deh persze. De miért is van ez? Az utóbbi időkben a szakemberek mind azt hangoztatták: mi vagyunk a hibások. Sokat kocsikázunk. Pufogtatjuk ki belőlük a káros anyagokat és éghajlatunkat ez nagyban befolyásolja. Elérték a céljukat. Majdnem mindenki elhitte. Bevezették az Eco adókat. Szennyezel? Fizessél akkor. Jó? És az emberek kénytelenek fizetni. És nem csak az autókra: hanem mindenre: elkezdve a reklámzacskótól a TV készülékig. Beletörődtünk: és oda jutottunk, hogy már azt sem tudjuk, hogy mit fizetünk: csak fizetjük, mert kell. Így van rendjén. De tegyük fel igazuk van: és az emberek okozzák a tapasztalt éghajlatváltozást. Rendben van az, ha ezzel az ,,adóztassuk akkor meg az embereket'' módszerrel jönnek elő? Ez a megoldás? Azt hiszik, hogy az emberek ha többet kell majd fizessenek, jobban odafigyelnek ... vagy mi? Nem az lenne a célszerű, hogy különböző projekteket készítenének. Mondjuk mi a fenének kell kőolaj? Találjunk fel valami más dolgot: mondjuk legyen a víz és azt csorgassuk bele a kocsinkba. Tütükézzünk vízzel: nem szennyezi a levegőt, útközben ha megszomjazunk lecsapolhatjuk az autónk víztartályát stb. Van már különböző eco módszer: áram, benzol, etanol (bioetanol) stb - de valahogy mégsem terjednek el (Braziliát kivéve). Ha már veszélynek vagyunk kitéve: terjesszék már jobban, állítsák le a benzin árusítását és helyébe öntsenek etanolt. (vagy bármit) De nem, még van kőolaj: sok ország tönkremenne, sok város eltűnne a Föld színéről. Pl. Dubai, Szaúd - Arábia, Omán, Arab Emirségek, Jemen, Katar. És mi lenne Amerikával? Nem kockáztathatják. Amíg van kőolaj, lesz benzin árusítás is, hogy ne legyen annyira feltűnő: azért némileg hallunk eco típusú üzemanyagokról is. Ez nem ilyen egyszerű. A klímaváltozásnak sok okai vannak. Nézzük a lehetséges változatokat:

 Közvetlen okok 
természeti okok 
emberi beavatkozás 
Közvetett okok 
esőerdők írtása 
ózonkoncentráció csökkenése 
kölcsönhatások 
a napciklus 
a napállandó változása 
vulkáni tevékenység 
a Föld pályaelemeinek nagyléptékű változása 
óceáni vízkörzés

A globális felmelegedés hatásai:
az átlaghőmérséklet növekedése
a Golf-áramlat gyengülése
a tengerszint emelkedése
gleccserek olvadása
El Nino jelenség fokozódása
tavak kiszáradása
biológiai hatások
az óceánok savasodása és felmelegedése
hatások az emberi szervezetre
a GDP esése
a mezőgazdaság átalakulása
az éghajlati övek átrendeződése

Olvasnivalók a témával kapcsolatban:

A legcélszerűbb, ha külföldi cikkeket tanulmányozunk:
...


Sokan nem törődnek azzal, hogy mi folyik a természetben. Az ember a saját érdekeit nézi: nekem legyen jó, aztán majd a természet megoldja a problémáit. Csak az a baj, hogy a nagy mennyiségű beavatkozásokat nem szereti. A regenerálódás nem tud végbemenni. (hosszú évtizedeket kell várni) Mindenki ismeri a történetet: az erdők pusztítása. Régebben sokat hallhattunk róla, most egy kicsit kevésbé érdekelt téma, de ennek ellenére még jelen van: sőt egyre intenzívebb a fakitermelés. Vannak olyan országok, amelyek tesznek is ez ellen (erdőtörvény) : de sajnos a 3-dik világbeli országok nem foglalkoznak az ilyen dolgokkal....


Ez egy egyszerű térkép. Az ábrán jól látszik, hogy az Amazonas-medence súlyos problémával kűzd. Piros színnel van jelölve az " elvesztett erdők mennyisége" , világos zöld a jelenlegi erdők területe, sötétzöld (utolsó) pedig az a terület, ahol eredményes volt az erdőépítés.
Ez a környezeti katasztrófa a google maps-en is jól kivehető:


Az általam bejelölt területen vehető ki a legjobban: megjegyzem: ezen kívül az Amazonas északi, valamint a peremvidékeken is nagyon intenzív a fakitermelés.
Hova exportálják ezt a rengeteg mennyiséget?


Egy tanulmány szerint a déli területek használják fel a legnagyobb mennyiséget.
Ezt a fakitermelést azért említettem meg: mert ez a legjobb példa az emberi beavatkozásra. Mit lehet tenni? Ha már ilyen nagy mennyiségben folyik a kitermelés, akkor jó lenne, ha gondolnának a jövő nemzedékekre. Ültessenek helyébe mást. Biztos azt remélik, hogy majd a környezet rehabilitási képessége megoldja. (igen, de nem mindegy, hogy mikor: elég sok idő kell ahhoz, hogy a mostani puszta területek újból a megszokott Amazonas külsőt vegyenek fel.

Az ózonkoncentrációról
Tudományos megközzelítés: Homolya Emese, 2012 (link)
Én azonban rövidre fogom, mert ez a téma inkább számadatokkal és tudományos megállapításokkal lehet bemutatni.
Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban. Tulajdonságait egy brit meteorológus, G. M. B. Dobson fedezte fel, aki egy egyszerű spektrométerrel mérte meg a sztratoszférabeli ózonmennyiséget. Elsőként az 1970-es években tapasztaltak ózonkoncentráció csökkenést az Antarktisz feletti sztratoszférában. A mérések gyors ütemű csökkenést jeleztek, míg 1955-ben 320 Dobson-egységet mértek, addig 1975-re ez 280-ra, majd 1995-ben 90-re süllyedt. Mivel más régiókban a mérések folyamán nem tapasztaltak csökkenést, ezért közel egy évtizedig mérési hibaként könyvelték el az antarktiszi eredményeket. 1974-ben három tudós, Paul Crutzen, F. Sherwood Rowland és Mario Molina kimutatta, hogy a fogyatkozás valóságos jelenség, és rámutattak, hogy az okozóit a mesterséges eredetű vegyszerek körében kell keresni. A felfedezésért a három tudóst megosztott Nobel-díjjal jutalmazták.

Svédország volt az első ország, amely (1978. január 23-án) betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát.
Az ózonlyuk kialakulásának megelőzése érdekében született a montreali és a kiotói egyezmény, melyben az aláíró országok vállalták, hogy csökkentik az ózonréteget romboló kémiai anyagok kibocsátását.
Egy 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult. A bejelentést földi és műholdas műszerek vizsgálataira alapozták.
(forrás: wikipedia)

Ezen kívül sokat hallhattunk a gleccserek olvadásáról. Mindenkit megrémísztett. (már akit) Ha a tengerszint emelkedik, akkor sok terület a víz birtokába kerülhet. (Pl: Hollandia: tengerszint feletti magassága miatt veszélyben van, Marsch területen -6, 7 m -el is találkozhatunk)
Ez a jelenség jelen van: bizonyított tény. Oka: az egyre melegedő időjárásnak tudható be.

Még kiemelném a vulkáni tevékenységeket.
Biztos emlékeztek még az izlandi vulkánkítőrésre. Erről a katasztrófáról a média is sokat foglalkozott.
Nézzük röviden miről van szó. Ha egy vulkán kitör befolyásolhatja a klímát. (attól is függ, hogy hol történik: pl: ha az Egyenlítő környékén történik, akkor a kilövelt anyagok valósággal beburkolják a Föld egész felszínét) A sztratoszférába jutva különböző negatív következményekkel járhat. A napsugárzást a kilövelt anyagok visszaverik, és ezért részben lehülést eredményezhetnek. Ilyen eseményre az idők folyamán elég gyakran került sor. Volt olyan eset, amikor a vulkáni tevékenységek egyfajta kis jégkorszakokat idéztek elő.


Videó: néhány vulkáni kitörés

Demény Attila (A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földtani és Geokémiai Intézetének igazgatója) véleménye a klímaváltozásról:
„A klímaváltozás érdekes kérdés, hiszen a klímaszkeptikusok az egész éghajlat-változási kérdést bizonyos kutatói körök ’bizniszének’ tartják, mondván, hogy sokkal nagyobb klímaváltozások is voltak a Földön, mint amilyet most látunk – jegyezte meg. – Ezért úgy vélik, hogy semmi közünk hozzá, egyszerűen el kell viselnünk. A másik oldal szerint viszont az emberi szén-dioxid-kibocsátás hatására klímakatasztrófa fenyeget. A kérdés az, hogy az emberi szén-dioxid-kibocsátás mennyiben befolyásolja a Föld klímaviszonyait, és más tényezők – köztük a vulkanizmus – miként hatottak vagy hatnak bolygónk éghajlatára. A kérdés eldöntéséhez a folyamatokat kvantifikálni kell, minden elméletet számokkal kell alátámasztani.”

Nap tevékenysége és a felmelegedés közötti kapcsolatok

Vannak szkeptikusok ez ügyben, akik nem hiszik, hogy az egyre intenzívebb Nap tevékenységek okozzák a globális felmelegedést (csak egy cikk: http://index.hu/tudomany/kornyezet/napi070711/)
Szerintük az ember a fő okozója, az egyre melegedő időnek.
Mindenki a Co2 kibocsátással van elfoglalva, a szakamberek is ezt tanulmányozzák inkább. A Napot figyelmen kívül hagyják. De miért is tanulmányozzák? Itt van egy jó kis történet, hogy mi okozzuk ezt a felmelegedést, ezért megadóztatnak. Ez jó nekik is és a hatalmon levőknek is. (pénz a lényeg)
Aki jobban elgondoldolkozik, rádöbbenhet, hogy ez nincs így. Az már el van fogadva, hogy a történeti időkben más- más éghajlatú volt a Föld. Voltak jégkorszakok, mérsékelt és meleg időszakok. Az emberek pedig próbáltak alkalmazkodni az időjáráshoz (ma is így van). Ha jégkorszak közeledett, délebbre vándoroltak, ha túlságosan melegnek érezték a területet , akkor pedig északabbra menekültek.
Egy nagyon jó leírást találtam a met.hu oldalán a földtörténeti korok éghajlatáról. Felesleges ide bemásoljam: aki érdekel klikkeljen a linkre : http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/

A felmelegedés oka az én véleményem szerint a természeti hatások befolyásolják. Nem jelentem azt ki, hogy az emberek tevékenysége nem hat a klímára. Hat valamilyen szinten: de nem olyan mértékben, mint a természeti hatások.
A Föld nagy: és rengeteg fizikai dolog működik körülöttünk. A természet irányít minket. Ha változik valami: mi el kell szenvedjük a következményeket. Mi csak porszemek vagyunk: ha a természet a fejére áll: mi elpusztulunk. Egy nagyon jó cikk az egész témáról: összefoglalásként:
http://www.global.site90.net/1_7_Felmeleged-s.html


Egy dokumentumfilm (lehet idővel letörlik)

Annak ellenére, hogy nem hiszek abban, hogy ezt a mostani nagy éghajlatváltozást az ember okozza/okozta, mégis azon a véleményen vagyok: hogy az emberiség meg kell óvja a környezetét. Az alternatív energiák jók : hisz miért szennyezzük a levegőt (azért lokális szinten, a kibocsátott anyagok minket is érintenek: pl szmog), ha van más mód is?
Tény, hogy az ember pusztítja a Földet (minden apró mozdulatával, de ez majd egy külön bejegyéz lesz), fel kell figyeljünk erre: ne csak magunkra gondoljunk, ott van a jövő nemzedék: és nem mindegy, hogy milyen környezetet hagyunk magunk után.

Nem tudtam az egész dologról beszámolni: az éghajlatváltozás mára nagyon tág fogalommá fejlődött. Én vázlatosan bemutattam : az én szempontomat ezzel kapcsolatban. Aki többet meg akar tudni: könyveket, cikkeket linkeltem be: akinek az sem elég: a google segítségével nagyon jó tanulmányokra bukkanhat.


0 comments:

Megjegyzés küldése