Karácsonyi Hangulatban

december 28, 2012 Bíró Zoltán 2 Comments

     Kép: NDO (Minden Jog Fenntartva)

     Szándékosan nem írtam eddig. Mindenhol az ünnepeket és a világ végét hallottam. Már megundorodtam tőlük. Úgy vagyok vele, ha valamit állandóan le akarnak nyomni a torkomon: megutálom. Így vagyok pl egyes zeneszámokkal is: mind erőszakolják ránk az idétlen japán PSy dalát (ami már elérte az 1 md -os nézettséget a Youtubon), ha akarod, ha nem azt kell hallgasd mindenhol. Nem tudod elkerülni a szánalmas kitalált gangnam style táncot se. Őrület ez a szám: és sajnos én még nevetni sem tudok rajta. 
Ehhez hasonlít a maják világvége tézise is. Mindenhol készültek erre a nagy napra: volt aki pénzt költött különböző túlélő készletekre. (bunkereket is lehetett venni) Az ember ugye már az ősidőktől a túlélésért kűzdött. Az évek előrehaladtával egyre jobban érzem azt, hogy az emberek újból ezt helyezték előtérbe. Mindenben a pénz látják: kicsikarni az emberekből értelmetlen szarokra pénzt, hogy ők túléljék ezt a nagy válságos helyzetet: ami már az egész világra kiterjedt. Megnyugodtam, hogy ezt a maja jóslatot túléltük: és nagyon örülök, hogy még élek. Egy kívánságom azonban nem teljesült: hogy lássam személyesen annak az embernek a reakcióját, (a sok közül) aki túlélési felszerelést vett drága dollárokért - hiába. Ennyire őrültek és bunkók legyenek az emberek?: amint bebizonyosodott a válasz Igen.


 Amiért a maják sajnos átvertek, ezért a karácsonyt meg kellett megint ünnepelni. Ez az ünnep valahogy az idén egy kicsit más volt. Nyugodtabb, nem volt az a sűrgés - forgás a városban. A Jingle bellst is talán 2 -szer hallottam valamilyen bevásárlóközpontban. Az is igaz, hogy kerültem az ilyen helyeket, ha láttam hogy jön szembe velem egy Mikulás azonnal megfordultam. Hagyjanak engem ezzel a karácsonyi túlzásokkal. Van egy határ amit meg kell húzni. Jelenleg Zilahon tartózkodom. A város szépen fel van díszítve, a főtéren a karácsonyfa is talán az idén sikerült a legszebbre. Ha mindez egy kis hóval is társul, akkor talán szebb is lett volna. Azonban az idő nem kedvezett azoknak akik fehér karácsonyra vágytak. Ma karácsony másodnapján pl. esett egy kis eső, és a hőmérséklet meg elérte a 8 fokot. 
     Nem ellenzem a karácsonyt. Szép ünnep és van is értelme, ha értelmesen ünnepled meg. Én sajnos nem vagyok az az ünneplős típus: nem szeretem az ünnepeket. A szülinapomat sem ünneplem. Lehet ez rossz, és tudom, hogy azért valamit csak kéne ünnepelni: hiszen nem lehet minden nap hétköznap. A pillanatoknak élek: ahogy hozza a kedvem úgy ünneplek valamit. Ki szoktam találni: hogy ni most elég szarul keltem fel: szóval ez a Bad Day. Süt a nap? Jéé, akkor ez a vídámság napja: menjünk ki és ünnepeljük meg. Megszomjaztam? Jól esne egy pofa sör? - Ez akkor a bebaszás napja. Igyunk vazzeg! 
Az ünnepeket persze idővel meg fogom szeretni: ha majd apa leszek. A gyerekek miatt már megéri megkedvelni a karácsonyt, a mikulást, a húsvétot és talán még a szülinapokat is... de egy darabig marad így. Leszek az az ünnepromboló kis törpe: akit nem érdekelnek az ajándékok és a szépen feldíszített karácsonyfa. Nem festek piros tojást, nem készítek tortát a szülinapomra. Én így érzem jól magam: és mindenki úgy él, ahogy jónak látja.
     Régen, az ünnepek szépek voltak: talán lehet hogy az is közrejátszott, hogy az életkorom még élvezte ezeket a dolgokat. A család mindig összegyűlt, és együtt ünnepeltünk. Látogatásokból állt, igazi vacsoracsatákból: kinél van finomabb süti: az kapja a 10 pontot. Ez megváltozott: valahogy az én rokonságom (és szerintem nem vagyok egyedül) megritkult. Testvérem Olaszországba költözött:, a rokonság és a barátok is szétszéledtek. A munka és a megélhetés szétsodorta a kapcsolatokat. De ez jó - e egyáltalán? A megélhetésért küzdeni kell, de épp ennyire? Ezek kőltői kérdések, ezért nem is várok rájuk választ: mindenki maga döntse el ezeket a dolgokat.
     Nemsokára itt az Újév is: a részegség napja ahogy én nevezem. Jó dolog, azonban minden jóban van valami rossz is: jelen esetben a másnap. Ezért én mindig kerülöm a másnaposságot: az utóbbi években sikerült... nem tudom mit hoz az idei Szilveszter ... majd meglátjuk: amit hoz. (beszámoló a Szilveszteri élményekről nemsokára)
... és 10 nap múlva (azaz január 10 -én) 25 éves leszek: telnek az évek. Nem ünneplem meg (ezt már nem is érdemes írnom), kikerülöm valahogy: az idő nagyon gyorsan telik: nem szeretek rá emlékezni. A szülinap lényegében egy emlékeztető: hogy figyelj Öcsi: már megint eltelt egy év. Ilyenkor a pesszimista emberekben végigfut az eltelt év eseményei. Elgondolkozik azon, mire jutottam eddig: csináltam valami értelmeset ez év alatt? stb. Az optimista és az engemnemérdekel kategóriájú emberek pedig leisszák magukat, mulatnak egy jót és kész. Talán ez a legjobb megoldás: nem törődni vele: éljük az életet vídáman, boldogan amíg csak lehet.

Végezetül pedig egy videó: az idei év karácsonya mindehol ebből állt: szeretettel sharingolom mindenkinek:


Kellemes Ünnepeket És Boldog Újévet!


2 comments:

bejegyzésed olvasva jöttem rá, hogy központba lakva, még nem voltam kinnt központba, "A város szépen fel van díszítve, a főtéren a karácsonyfa is talán az idén sikerült a legszebbre", megdöbbenve ez volt a reakcióm: "van karácsonyfa a városba?" wtf. Köszönöm Zoltán :))

Biro Zoltan írta...

van. es meghozza nagyon szep :) erdemes lett volna megnezned :P