A Trance Zene Halott

 

Ezt írta be valaki a google-be és véletlenül az oldalamra tévedt. (gondoltam írok egy bejegyzést róla)

Trance rajongó vagyok. Már több mint 10 éve hallgatom és még nem untam meg. Valahogy mindig változik a hangzása, eufórikus állapotba lehet kerülni tőle. Tudom, aki nem kedveli ezt a műfajt az rávágja, hogy a francba szeretik az emberek azt a tucc-tucc -ot. Nem akarom nekik megmagyarázni, hiszen tudom, hogy csakis akkor leszel e műfaj követője, ha magad kedveled meg a benne rejlő szépséget. (húú micsoda megfogalmazás) Nem írom le a jellemzőit, akit érdekel az itt megtalálja: http://hu.wikipedia.org/wiki/Trance

Az egyik nagy kedvencemet osztom meg veletek:

Aki nem a műfaj híve, annak ajánlanám, hogy a 3:00 perctől hallgassa. Általába hosszú intro és outro (kb. 1-1 perc) - val bővítik a zeneszámot, hogy felkészülj magára a zenére. (persze a könnyebb mixelhetőség is benne van, mint ok)

Az évek során (ahogy már említettem) sokat változott a trance és sajnos a mai producerek azt az elvet tartják szem előtt, hogy ha nem mutatnak valami újat (valami új zenei ötvözetet) alul maradnak ... a fejlődést, a nyitottságot a zenében is kell alkalmazni a fenntarthatóság érdekében. Erre jó példa maga Armin van Buuren aki a pályafutása során, lassan ugyan, de más- más stílusokba is belekóstolt. (pl a We are here to make some noise 2012 -es dala) Sokan kritizálják emiatt, azonban a világhírű műsorát hallgatják (A State Of Trance), hiszen ez eddig a legnagyobb, legsikeresebb trance műsor. (aki belehallgat az megérti hogy miért) Én is kezdetektől hallgatom. Jelenleg az 593 -dik résznél tart - ami nem kis teljesítmény. Sajnos az utóbbi években egy kicsit elrugaszkodtam tőle, valahogy már nem tetszik az a stílus amivé vállt a trance. (vannak azért kivételek) Én visszekérem azt az időszakot, amikor még a szűk réteg hallgatta, azért mert egyedi volt. A mostani egyhangú, monoton (persze sokak szemszögéből a régi volt monoton) ... megváltozott nagyon. Az idei év szerintem a legsikeresebb ilyen dala az ukrán Omnia -tól a The Fusion. Ezt még én is megkedveltem, de a többi ilyen progressivebb hangzású dalok nem tetszenek.

Armin van Buuren csak megmixelte: a híres Ultra Music festival-on

Sok egykori Trance dj-k már nem tekinthetők a műfaj követőinek. Tiesto, Sander van Doorn, Paul Oakenfold, Markus Schulz, Marcus Schossow, Orjan Nilsen... és még sorolhatnám. Tiesto már annyira eltér e stílustól, hogy napjainkban már oda süllyedt, hogy David Guettával közös számot képes csinálni. 

De napjainkban is adnak ki igazi jó trance zenét csak fel kell fedezni őket. Vannak ... és nem is kevés csak az a baj, hogy elnyomja őket a híresebb dalok. Általába Armin műsorába is hallhatunk ilyeneket, a műsor második felében. Talán még nem hal meg az igazi Trance, még nem hagyott cserben végleg,  még maradok az a bolond ember aki olyan tuc -tuc zenét hallgat reggel, délben és este.

Végezetül pedig egy elég új igazi trance dalocska: egyik kedvencemtől: Björn Akesson -tól.